Leárazások várhatók

Az előző évekhez hasonlóan, július első felében indult a nyári leárazási hullám első szakasza, a kiárusítás időszaka azonban egészen augusztus végéig tart – mondta az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára hétfőn az MTI-nek.

2014. július 14., 15:00

Vámos György kifejtette: a leárazás időszakáról, a kiárusításra kínált termékekről és az akció mértékéről a kereskedő szabadon dönthet, ezért az egyedi termékeket árusító, a piacon monopolhelyzetben lévő üzletek várhatóan csak a nyár végén akcióznak majd.

A ruházati piac helyzetének javulása szintén csökkenti az árengedmény szükségszerűségét, hiszen a megnövekedett kereslet miatt a kereskedők felesleges készletei csökkentek, nincs kényszer ezek mielőbbi kisöprésére – mondta a főtitkár. Hozzátette: a ruházati kereskedelem megugrásának oka a reáljövedelmek emelkedése, az elmaradt vásárlások pótlása, illetve feltehetően szerepet játszik a növekedésben az online pénztárgéprendszer piactisztító hatása is.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) korábban közölt adatai szerint az idei első negyedévben 14 százalékkal nőtt a költés a ruházati piacon, áprilisban pedig a tendencia folytatódott, átlag felett, 12 százalékkal bővült a piac.

A korábbi években, a nyári hónapokban, július-augusztusban 30-32 milliárd forintot költöttek ruházati termékekre a vásárlók, 2013-ban 34-35 milliárd forintot, 2014-ben pedig további emelkedés várható, az év első időszakának eredménye alapján.

Egyre mélyebbre kell nyúlni a pénztárcába, ha valaki a Balaton partján strandolna. Az idei szezonra a fizetős strandok többsége emelte a belépőjegyek árát: a felnőtteknek átlagosan 13, a gyerekeknek pedig 16%-kal kell többet fizetniük tavalyhoz képest.

Parajd térségében továbbra is törékeny az egyensúly a sóbányát elárasztó víz miatt. A nemzetközi szakértők szerint a kiszivattyúzás csak a Korond-patak elterelése után kezdődhet el, a jelenlegi helyzet pedig továbbra is komoly bizonytalanságot jelent.

A magyar nyugdíjas társadalom egyre élesebben érzi, hogy leszakad a dolgozóktól. A nyugdíj vásárlóereje évről évre csökken, miközben a bérek gyorsabban nőnek, mint az infláció. A jelenlegi rendszer nem kompenzálja megfelelően az egykori munkát és a megélhetési költségek változását sem.