Leállt a mókuskerék – Hatodik alkalommal adták át az Aranyanyu díjakat

A szociológusok régóta felismerték a nőket hátrányos helyzetbe hozó vertikális és horizontális munka-erőpiaci szegregációt. Horizontális, amikor azt látjuk, bizonyos foglalkozásokban (köztük olyanokban is, amelyeknek korábban nagy társadalmi presztízsük volt) szinte csak nők dolgoznak, az érintett pályákon a bérek rendkívül alacsonyak. A nemi szegregáció még egyes foglalkozásokon belül is megfigyelhető: míg az orvosok között a magas presztízsű sebészek között alig vannak nők, addig a sokkal alacsonyabb bérekkel kecsegtető aneszteziológusok között sokkal többem vannak. Minél magasabbra szintekre nézünk egy munkahelyi hierarchiában, annál kevesebb nőt látunk: ez már a vertikális szegregáció. Ez még azokon a területeken is szembetűnő, amelyeken jellemzően nők dolgoznak. Mi sem szimbolizálja ezt jobban, mint a Nemzeti Pedagógus Kar, amelynek az elnöke férfi, a tíz fős elnökségnek is mindössze három nő tagja van.

„Ez jó mulatság, férfi munka volt” – kúsztak be a köznyelvbe Vörösmarty Mihály sorai. Olyannyira szokványossá vált férfimunkaként dicsérni a kiemelkedő teljesítményt, hogy a kormánypropaganda televíziójában ifjabb Knézy Jenő Rióban két magyar aranyszerzésnél is elsütötte, hogy „férfimunka volt”: csak akkor éppen a Szabó Gabriella és Kozák Danuta alkotta páros győzött 500 méteres kajakozásban, majd Kozák Danuta egyéniben is megnyerte ugyanezt a távot.

Az Aranyanyu Díj kapcsán az is eszünkbe jut, hogy a nők mennyivel többet dolgoznak, mint a férfiak, csak éppen otthon, ahol ezt senki nem fizeti meg. Főzés, mosás, a gyerekek körüli teendők ellátása - mind-mind olyan tevékenység, amit egyébként piaci szolgáltatóktól is be lehet szerezni. Akkor derül csak ki igazán, mennyire sokat tesznek hozzá a nők láthatatlan munkájukkal az ország összjövedelméhez. Az NLCafé tavaly kiszámolta, mennyibe kerülne a házimunka (mosás-vasalás, főzés, takarítás, bébiszitter), ha azt egy harmadik személy végezné helyettünk. Brutális szám jött ki: évente 4 millió 668 ezer forint egy három gyerekes családnál. Mindezt persze nagyon kevesen gondolják végig: az otthoni teendők és a gyerekek körüli munkák teljes természetességgel nyugszanak a nők vállán, gyakran emiatt is jutnak nehezebben feljebb a munkahelyi ranglétrán. Ez az összkép még annak ellenére sem változott lényegesen, hogy a férfiak egy része is egyre többet veszi ki a részét a családi munkamegosztásban.

Mindezekre azért tértünk ki, hogy érzékeltessük: nők tömegei dolgoznak rengeteget a munkahelyükön és otthon is. Kevés pénzért, mókuskerékben, elismerések nélkül. Az Aranyanyu Díjnak ezért van kiemelkedő jelentősége.

Idén a pedagógusok között a zsűri díját egy olyan ritmikus sportgimnasztikai vezetőedző kapta, akinek kezei alatt a versenysport nem kínlódás, hanem a boldogság forrása. Zémann Erika hisz abban, hogy a gyerekeket nem erőszakkal kell rávenni arra, hogy határaikat minden edzésen meghaladják. Ahogy tanítványai jellemzik őt: anyukájuk helyett anyukájuk.

– Nem kiskatonákat szeretnék nevelni belőlük, akik csak azért sportolnak, mert ezt várják tőlük, hanem azért, mert így tudnak kiteljesedni, így lesznek boldogak – ezt pedig már Zémann Erika mondja tanítványairól. Ugyanebben a kategóriában a közönség díjat Kovács Nikoletta kapta, aki a XV. kerületi KONTYFA Középiskola, Szakiskola és Általános Iskola tanára. Kovács Nikolettának az a hitvallása, hogy a gyerekek tapasztalatokon keresztül tanulnak a legtöbbet, így ő az élménypedagógián keresztül tanít. Ez a módszer a szociokulturális hátrányok kiegyenlítésében is segít, ráadásul a gyerekeket sikerélményhez juttatja, miközben fejleszti a problémamegoldó és együttműködési képességüket, kommunikációjukat.

– Hiszek abban, hogy mindenki tehetséges valamiben, és a tehetségén keresztül lehet minden területen fejleszteni – vallja Kovács Nikoletta, aki egy hatszáz fős iskolában minden gyerek nevét fejből tudja, tekintetükből pedig kiolvassa, ki reggelizett aznap, ki nem, kinek van rossz napja, ki szomorú.

Az egészségügyi szakdolgozó kategória közönségdíjasa Garai Erzsébet, a kiskunfélegyházi Dialízis Központ főápolója, akiért egy egész város fogott össze. Kilátástalannak tűnő betegséggel küzdő páciensei azért szeretik őt, mert nem mindennapi módon végzi a művese-kezeléseseket. Apró figyelmességekkel, jó szóval, szeretettel jókedvet, reményt hoz az életükbe.

A zsűri díját pedig olyan patikus kapta, aki a gyógyszertárból közösségi teret varázsolt. Nehéz elképzelni, de Dr. Némethné Dr. Ignácz Andrea olyan gyógyszertárat vezet, ahová az emberek szeretnek bemenni. A nagykanizsai Király Gyógyszertár vezetője hisz a prevencióban, a betérőket nem csak tájékoztatja, hanem beszélget velük, ha kell, felhívja a kezelőorvosukat. A patika mellett Andrea sikerrel szervezi a nők egészségvédelméért dolgozó Király Női Klubot és aktív szerepet vállal a város életében is. Andreának oktatnia kellene az orvosi egyetemeken, amikor a hallgatók az orvos-beteg kapcsolatot tanulják.

A Szociális területen dolgozó kategóriájában Mester Gyöngyi munkavállalási tanácsadó kapta a közönség díját. Reményüket veszített, munkanélküli embereknek adja vissza önbecsülésüket, hogy újra hasznosnak érezzék magukat a társadalomban. Kitalált egy olyan konstrukciót, amely országosan elismert modellprogram lett. Ennek lényege, hogy állástalan szakemberek hátrányos helyzetű családok lakásait újították fel, s miután a lakások megszépültek, többen közülük el is tudtak helyezkedni.

- Gép mellett dolgozott egy gyárban, mindig fáradtan jött haza – mondja nagylánya a zsűri választottjáról, Tóthné Mikulás Veronikáról, aki a negyvenes éveinek közepén besokallt addigi munkájától és elment egy szociális gondozó tanfolyamra, mert szeretett volna idős embereknek segíteni. Mikulás Veronikának ez volt az álma, és megvalósította: ma a hajdúböszörményi idősek otthonának gondozója, ahol azzal a küldetéssel kezdett dolgozni, hogy megszépítse az elmúlás árnyékában élő emberek napjait. Nem pusztán azt tekinti a feladatának, hogy megetesse, megfürdesse őket, hanem azt is, hogy a lelküket is ápolja.

– Sokszor elkeseredik az ember nyolcvan felett, ilyenkor ő azonnal tudja, mi a teendője – meséli Veronikáról az otthon egyik lakója.

Az orvosnőkre adott szavazatok 54 százalékát szerezte meg Dr. Rovács Melinda, a kategória közönségdíjasa, aki Nyergesújfalun körzeti gyermekorvos. Nehéz elképzelni, hogy honnan tud 24 órába ennyi mindent besűríteni: járja a településeket, rendel, miközben lelki támasza is az aggódó szülőknek. Azt vallja, hogy a kicsik gyógyítása úgy teljes, ha az egész családot megismeri, megérti és ha kell, támogatja. Előfordult, hogy nehéz anyagi helyzetben lévő pácienseinek segített gyógyszereiket kiváltani, vagy éppen egy kimerült édesanya gyerekére vigyázott.

A zsűri díját Dr. Schill Beáta neonatológus vehette át. Beáta, miközben az alig 50-60 dekás koraszülötteket segíti önálló életre képes csecsemőkké válni, azon is dolgozik, hogy ebben a kétségbeesett helyzetben a gépek, műszerek ijesztő világában a szülők szülőkké válhassanak. Ő volt, aki Magyarországon elsőként kezdeményezte az édesapák bevonását a koraszülött ápolásba.

– A baba a főnök, mi a szülőkkel együtt azon dolgozunk, hogy a baba jól érezze magát – meséli Schill Beáta, aki kifejlesztette a kenguruzás módszerét. Ennek lényege, hogy a szülők mellkasára fekteti a kisbabákat, így adva meg azt az élményt, hogy a szülők élő inkubátorrá válhassanak.

Három éve kibővült a díjak sora: a Ridikül Magazin csatlakozott a Richter Aranyanyu csapatához és különdíjat is adnak. Ezt Mágoriné Sinka Eszter körzeti nővér vehette át. Az egészségügy általában rideg, nincsenek benne emberi kapcsolatok, csak gépiesen folyik benne az ellátás. Egyik beteg a másik után jön, mintha futószalagon érkeznének. Ezért egészen különleges Eszter, akit imádnak a betegei, ami nem is csoda, hiszen meglátogatja őket, ha nem tudnak mozogni, segít nekik a mindennapi teendők ellátásában, főz, most, takarít. A felsőzsolcai árvízben ő is érintett volt, ekkor értette meg, milyen az, ha valaki mindenét elveszíti. Azóta valóságos adományhálózatot épített ki, lelkesedése, fáradhatatlansága reményt ad mindenkinek.

- Szerdán majdnem történelmi napra virradtunk. Majdnem egy nő lett a világ ura – mondta a díjátadón Rácz Zsuzsa, utalva arra, hogy Hillary Clinton esélyes aspiráns volt az Amerikai Egyesült Államok elnöki pozíciójára. Rácz Zsuzsa szerint még nagyobb jelentősége van az Aranyanyu Díjnak attól, hogy Hillary Clinton végül elbukott.

– A nők elismerésének díjává vált az Aranyanyu. Minden évben egyre több jelölés érkezik – mondta, és ha az idei év díjazottjait is hozzászámoljuk, már 55 nő kapta meg ezt az elismerést. Rácz Zsuzsa hozzátette, mindig is szeretett volna létrehozni egy női támogató kört, ami annál azért nagyobb, hogy egy „konyhában elférjen”. Sikerült neki: az Aranyanyu közösséggé kovácsolta a nőket országszerte. A díj és a hozzá kapcsolódó egyre szélesebb közösség, erősíti a nők egymás iránti szolidaritásának érzését.

Rácz Zsuzsa mellett az Aranyanyu Díj társalapítója Beke Zsuzsa, a Richter Gedeon Nyrt. kommunikációs vezetője. A hatodik alkalommal megrendezett átadó arról tanúskodik, hogy a díj mára igazi sikertörténet lett, évről-évre több száz jelölés érkezik. A zsűri idén is 16 nőt juttatott a döntőbe, négy kategóriában egy zsűri és egy közönségdíjat adtak át. A zsűri tagjai: Dobó Kata színésznő; Kriston Andrea, a Kriston Intim Torna módszer kidolgozója; Nagy Tímea olimpiai bajnok párbajtőrvívó; és a díj alapítói: Beke Zsuzsa és Rácz Zsuzsa.