Lázárék túlmentek minden határon: a KDNP is kiakadt

Május 13-án Lázár János és Balsai István

törvényjavaslatot nyújtott bea hatályos Alkotmány módosítására. A módosítás lehetővé tenné, hogy az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátást törvény csökkentse, szociális ellátássá alakítsa, munkavégzésre való képesség esetén pedig megszüntesse.

Az MSZP, majd a KDNP képviselői is kivonultak a parlament alkotmányügyi bizottságának hétfői üléséről, a fideszes Lázár János és Balsai István pénteken beterjesztett két törvényjavaslatának tárgyalása közben - adta hírül az MTI.

Az előterjesztői, majd az MSZP-s és jobbikos hozzászólalások után a fideszes Szakács Imre kért szót, és álláspontja kifejtése után javasolta: ha minden frakció hozzászólt a kérdéshez, zárják le a vitát, mivel számos napirendi pont van még hátra. A levezető elnök, Cser-Palkovics András (Fidesz) jelezte, erről a javaslatról vita nélkül kell dönteni. A vita lezárásával a testület fideszes tagjai egyetértettek. Ekkor az MSZP kivonult az ülésről - közölte a

Hírszerző.

Cser-Palkovics András ezután emlékeztetett, a házszabály alapján minden frakció egy képviselőjének joga van a vita lezárását követően hozzászólni a témához. Ezt követően a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás, majd a KDNP-s Salamon László kért szót. A kereszténydemokrata politikus azt mondta: egyetlen frakciónak, a KDNP-nek nem adatott meg a lehetőség a vitában való hozzászólásra. "Ha nem kíváncsi a bizottság a mondanivalónkra, akkor megtartjuk a véleményünket magunknak" - mondta. Ezután Rubovszky Györggyel (KDNP) együtt elhagyták a termet.

A Lázár-Balsai-javaslatok szerint már idén 15 tagúra bővülhet az Alkotmánybíróság, illetve megszüntethetővé válhat az öregségi nyugdíjkorhatár előtt folyósított nyugellátás.

Helsinki Bizottság: európai egyezményt sértene a nyugdíjmegvonás

Az Emberi Jogok Európai Egyezményének a tulajdonhoz való jogot biztosító rendelkezését sértené a már megszerzett kedvezményes nyugellátás csökkentése, megvonása, vagy az érintettek számára jelentős hátrányt okozó egyéb átalakítása - közölte a Magyar Helsinki Bizottság.

A Helsinki Bizottság közleményében arra figyelmeztetett, hogy egy ilyen tartalmú törvény nagy eséllyel az Emberi Jogok Európai Egyezményébe ütközne, amelynek Első Kiegészítő Jegyzőkönyve az 1. cikkben rögzíti: „Minden természetes vagy jogi személynek joga van javai tiszteletben tartásához. Senkit sem lehet tulajdonától megfosztani, kivéve, ha ez közérdekből és a törvényben meghatározott feltételek […] szerint történik.”

Az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjoga egyértelmű abban a tekintetben, hogy a nyugdíjjogosultság tulajdoni védelmet élvez - írja a Magyar Helsinki Bizottság. A strasbourgi bíróság számos döntésében kimondta azt is: a törvényesség követelménye nem merül ki abban, hogy a tulajdonjog elvonását, vagy jelentős korlátozását formálisan szabályszerű törvényben vagy más jogi normában mondja ki az adott ország megfelelő jogalkotó szerve, hanem az is szükséges, hogy a tulajdonjogot elvonó, vagy korlátozó rendelkezés megfeleljen olyan univerzálisan kötelező elveknek, mint az előreláthatóság és a kiszámíthatóság (amelyből értelemszerűen következik a jóhiszeműen szerzett jogok tiszteletben tartásának kötelezettsége is).

Kádár András Kristóf, a Helsinki Bizottság társelnöke a

HVG-nek elmondta: „egy olyan rendelkezés, amely a már megszerzett nyugellátást az érintettre nézve jelentős hátrányt okozva átalakítja, érdemben csökkenti, vagy akár el is vonja, az előreláthatóság hiánya miatt nyilvánvalóan nem felel meg a »törvényesség« strasbourgi értelemben vett követelményének, így tömeges egyezménysértést eredményezhet.”

A benyújtott módosító javaslatot az országgyűlés még nem fogadta el, a rajta alapuló törvény javaslat formájában sem létezik, így jelenleg nem lehet megjósolni, miként alakul a szabályozás. Amennyiben azonban olyan megoldás születik, amely a Helsinki Bizottság megítélése szerint az Emberi Jogok Európai Egyezményébe ütközik, a szervezet jogi segítséget nyújt az érintetteknek alapjogaik érvényesítéséhez.