Egyelőre nem lesz országos egységes menetrend- és tarifarendszer

Nem lesz meg 2023. január 1-re az országos egységes menetrend- és tarifarendszer – derült ki Lázár János építési és közlekedési miniszter beszámolójából, amit az Országgyűlés gazdasági bizottsága előtt tartott. A Telex információi szerint Vitézy Dávid, Palkovics korábbi közlekedési államtitkára októberben még azt ígérte, január 1-jén létrejön az országos közlekedésszervező.„Ekkortól az eddigi öt (MÁV, Volánbusz, GYSEV, HÉV-ek és az egyéb kisebb szolgáltatók) helyett egy helyen lesz a menetrendtervezés ebben az országban, és az eddigi öt helyett egy helyre folyik be a jegybevétel” – ígérte akkor Vitézy.

Még 2023-ban elkészül az egységes mentrend és tarifa

Lázár viszont most a meghallgatáson a párbeszédes Tordai Bence kérdésére válaszolva elismerte, bár az informatikai fejlesztések jelenleg is zajlanak, január 1-re nem fog elkészülni az egységes menetrend és tarifarendszer.

„De '23-ban igyekszünk mindennel végezni” – mondta a miniszter. Szerinte az egységes tarifarendszert és menetrendet is lépésenként lehet majd bevezetni jövőre, ennek első eleme egy országos bérlet lehet, ami minden tömegközlekedési eszközön használható, a második lépés pedig egy megyei bérlet lehet, ami egy adott megye határain belül jogosít fel ugyanerre.

A miniszter azt mondta, nagyra becsüli Palkovics Lászlót és Vitézy Dávidot is, „akinek szakértelmére a tárcám igényt tartott volna”. Vitézy azonban lemondott nem sokkal azután, hogy Palkovics távozott a kormányból. Lázár reméli, hogy Vitézy döntése nem végleges, és esetleg visszatér majd a szakterületre.Az ülés után Lázár azt mondta, szerette volna, ha Vitézy a szakmai főtanácsadója lenne, de Vitézy nem fogta el ezt az ajánlatot. Hogy miért nem, azt a miniszter nem tudta megmondani, azt tanácsolta, erről Vitézyt kérdezzük. „Én szeretnék vele dolgozni. Egy olyan ember, aki ért a magyar közlekedéshez, van álláspontja, véleménye. Szeretném felkérni és felhasználni arra, hogy ezt a munkát végezze el, és járuljon hozzá, hogy jobb legyen a magyar közlekedés” – mondta a Telexnek.

A meghallgatáson Lázár elmondta, a minisztériumában a 2022-es kormányalakítás óta dolgozó Nagy Bálint államtitkár kapja meg a közlekedési szakterületet, a Nagy alatt dolgozó két helyettes államtitkár a szakmán belülről érkezik majd. Az egyik helyettes államtitkár a közlekedéspolitika stratégiai kérdéseivel foglalkozik majd, a másik pedig a hatósági ügyekkel.

Közlekedéspolitikai céljairól a miniszter azt mondta, mivel a magyar társadalom legalább 70 százaléka ingázásra kényszerül, a kormány feladata az, hogy ezt megkönnyítse, megpróbálják könnyebbé tenni a járási központok és Budapest megközelítését.

„Azzal bízott meg a miniszterelnök, hogy négy év alatt jussunk el oda, hogy egy magyar embernek 25 perc legyen az út a munkahelyére és onnan haza” – mondta Lázár. Azaz ne legyen 50-60 percnél több az ingázásra fordított idő. Ennek számításakor a járási központok elérését veszik majd alapul.

Fejlesztenék a kötöttpályás közlekedést is

Ehhez a közúti és a kötöttpályás közlekedést is fejleszteni kell. A közúti infrastruktúráról Lázár azt mondta, Magyarország Közép-Európa legjobb gyorsforgalmi úthálózatát hozta létre, az autópályáink és a gyorsforgalmi utak rendben vannak, ráadásul ezeket tovább fejlesztik majd, 2023-ban tovább építik az M4-est, a határig vezetik az M49-es utat és az M6-ost is. Igaz, a kormány koncesszióba adta az autópályák üzemeltetését, ezért a rendszer fejlesztése a koncesszor feladata lesz, aki meg is ígérte, hogy hatsávossá bővíti az M1-es autópályát, először Győr és Tatabánya, majd Tatabánya és Budapest között.

Eredményként értékelte a miniszter, hogy Zalaegerszeg kivételével minden magyar megyei jogú várost sikerült bekötni a gyorsforgalmi úthálózatba, a zalaegerszegi beruházást pedig neki magának kellett nemrég leállítania, de a célt nem vesztették szem elől, továbbra is törekednek Zalaegerszeg bekötésére is. A problémát tehát nem a gyorsforgalmi úthálózat, hanem az alacsonyabb rendű utak jelentik, ebből 32 ezer kilométernyi áll állami fenntartásban, a többi önkormányzati, ezeket annak ellenére kell majd fejleszteni, hogy erre EU-s pénz nem lesz. Lázár emiatt nem lát esélyt arra sem, hogy az M0-s hiányzó szakasza 2023-ban vagy 2024-ben elkészüljön.

A miniszter azt mondta, ő a kötöttpálya híve, ennek rendelné alá a buszközlekedést is. A vasútfejlesztés az Osztrák-Magyar Monarchia korszakában is a magyar gazdasági ugrás egyik alapja volt, ezért a hálózat egyébként ma sem rossz, csak rossz állapotban van, a sínek 50 százalékán sebességkorlátozás van érvényben, emiatt naponta 150-200 órával hosszabbodnak a menetidők Lázár szerint.

A megoldás, hogy korszerűsíteni kell a pályákat, jobb mozdonyokat és kényelmesebb kocsikat kell venni, és akkor használni is fogják a vasutat az emberek, ezt bizonyítja a felújított esztergomi vonal jó kihasználtsága is. A miniszter szerint fejlesztési forrásokat ezekre nem nehéz találni, a nehéz kérdés az üzemeltetés, főleg most, amikor egy éven belül majdnem duplájára nőtt a MÁV energiaszámlája, jővőre pedig már több mint 300 milliárdos költséggel számolnak.

Lázár elmondta, az Európai Unió szeretné elérni, ha a nagy tömegközlekedési cégeket privatizálnánk és piacosítanánk a szektort, de a magyar kormánynak nincs ilyen terve, ezeket a hálózatokat állami kézben szeretné tartani, hiszen ha a rendszer bizonyos részei működtethetők is piaci alapon, a rendszer egésze nem, a hátrányos helyzetű térségekbe ugyanis piaci alapon nem mennének a cégek.

A miniszter elismerte, hogy a vasutat legtöbben a budapesti agglomerációban használják, itt a legnagyobb terhelés, de Lázár szerint több más város is agglomerációvá fejlődhet, Debrecen-Miskolc-Nyíregyháza, Szeged-Szabadka-Arad-Temesvár, de Kaposvár vagy Kecskemét is.

Az agglomerációs kötöttpályás közlekedés fontos része a HÉV-vonalak fejlesztése is, ezzel kapcsolatban Lázár nemrég Karácsony Gergely főpolgármesterrel is egyeztetett.

Lázár autóbusz-korszerűsítést is tervez, elsősorban elektromos buszok vásárlásával, de ki fogják próbálni a hidrogénmeghajtást is. Kérdésre válaszolva azt mondta, a magyar járműgyártás reneszánszát is fontosnak tartja, hiszen ha már elköltünk több ezer milliárdot közlekdésfejlesztésre, azt próbáljuk meg úgy, hogy a fejlesztési pénzek magyar vállalkozásokhoz kerüljenek.

(Kiemelt képünk: Az esztergomi vonalon közlekedő újabb KISS motorvonat a járatbővítés bejelentése alkalmából tartott sajtótájékoztató előtt a budapesti Nyugati pályaudvaron 2022. március 16-án. Ettől a naptól kilencszer közlekednek naponta a Budapest-Esztergom vonalon KISS emeletes motorvonatok. MTI/Balogh Zoltán)