Lapajánló – Válnak a britek

A brit népszavazáson két olyan kérdés között választhattak a polgárok, amelyek egyike nem volt pontosan kitalálva. Viszont ez győzött.

2016. június 29., 13:46

Nem lehet tudni, hogy mit jelent pontosan a britek kilépése, mit szeretnének, hogyan kell azt elérni. Még csak azt sem lehet tudni, hogy nézne ki az a hatalmi koalíció, amely a kilépési folyamat mögött állna. A populizmus nemcsak nagy győzelmet aratott, hanem a jelek szerint mindjárt megrajzolta saját maga karikatúráját is. Ettől azonban a probléma nincs megoldva: most Nagy-Britannia, az Európai Unió és annak fő hatalmai nagy közös vajúdásba kezdenek. Következményei pedig kívül-belül beláthatatlanok. Ha Európa veszít a súlyából ennek következtében, az tartósan átrendezheti akár a világ hatalmi viszonyait is. A megerősödés ugyanúgy benne van a pakliban egyelőre, mint az eljelentéktelenedés.

Alkuk és kiegyezés az MSZP-ben
Új szerep- és munkamegosztással vág neki a választásokig hátralévő időszaknak a szocialista párt. Hiller István választmányi elnök szakmai kabineteket hozna létre, Molnár Gyula új elnök segítené a tisztújítás veszteseit is: ügyvivői rendszer kialakításával vonná be a munkába az elnökségből kiesőket. A múlt héten megválasztott pártelnök Botka Lászlóra bízná a kormányzati felkészülést, és kiegyezne Mesterházy Attilával is, mert békét akar a frakcióban. A tisztújításon elbukott Tóbiás Józsefnek még keresik a helyét.

Aki kapja, marja
„Parazitaként szívják ki” Spéder Zoltán és üzlettársai a takarékszövetkezetek erőforrásait – írta a kormányfőnek címzett levelében Demján Sándor. Ám a Magyar Posta sem járt jól. Spéder cégei ott vannak, amikor betétet gyűjtenek a postai dolgozók, ha értékpapírokat, kincstárjegyeket közvetítenek, amikor valaki bankkártyával fizeti ki a csekket, vagy éppen pénzszállítás történik. A 168 Óra bemutatja a posta és az FHB összefonódásait s a modellt, amelynek lényege: a költség a postánál csapódik le, a nyereség viszont az FHB-csoporthoz kerül. De kell-e aggódniuk a kisbefektetőknek?

Szelfi Drakulával
Erdélyt nevezte meg 2016 első számú turisztikai célpontjának az ausztrál-amerikai Lonely Planet nevű útikönyvkiadó, amely a maga műfajában legnagyobb a világon, tehát még a tévedéseit is utazók milliói követik. A nyugati hátizsákos turisták számára Erdély elsősorban Drakula földje. A mitikus Transylvania nevet Bram Stoker regényéből és Roman Polanski filmjéből tanulták meg, a lakosairól meg annyit, hogy a komor várak és ködmarta szirtek világát farkasok, vámpírok és az utóbbiak jóvoltából vértelen szüzek népesítik be. A történelemhamisítás amúgy is kedvenc sport Kelet-Európában, a kollektív boldogság útja, miért ne jusson ebből a turistáknak is némi készpénz ellenében?

Az önfelszámoló értelmiség
A József Attila-díjas író legújabb regényét – Ckó, a fényképész – a könyvhétre jelentette meg a L’Harmattan Kiadó. Berkovits György monumentális családregényében egy fotográfusdinasztia sorsát meséli el a 19. század végétől a rendszerváltás utáni évekig. A szerző szerint a regény a társadalmi megismerés egyik legfontosabb eszköze. Alapvetően erkölcsi műfaj. S noha könyvében kerülte az aktuálpolitikát, a lapunknak adott interjúban arról is beszélt, hogy Európában sehol nincs olyan vezér, mint Orbán Viktor, aki személyi kultuszát építve az egész társadalomra rátelepedett.