Lapajánló – Hír TV a G nap után

Egyszer egészen biztos, hogy a Fidesznek is lejár a szavatossága – állítja vezércikkében Ceglédi Zoltán. S hogy miért fog így történni, azt írásának címével indokolja: „Megromlanak”.

A politikai kereszténységről fejti ki véleményét Wildmann János teológus, aki eléggé egyértelműen üzen a katolikus egyház vezetőinek. Egyebek mellett ezt mondja: „Engem önmagában nem háborít fel, ha a vallás elemeit beemelik a politikába; ezt minden hatalom megpróbálja. Inkább az a baj, ha az egyház a hatalomhoz dörgölőzik.”

Orbán Viktor vasárnap úgy ült le a brüsszeli tárgyalóasztalhoz, hogy csupán megfigyelőként lesz jelen, végtére is a nyugat-balkáni migrációs útvonal már nem érinti Magyarországot. S Európa erre hogyan reagált? Mészáros Tamás úgy véli: tudomásul vette, hogy Orbán kivonta magát a közös rendezésből, vagy a schengeni határok védelmére való hivatkozással egyszerűen ráterhelte a felelősséget déli szomszédaira.

Menekültügyben tízezreknek kellett volna utcára menniük, de a magyar kormány „ügyesen” felépítette a gyűlöletkampányt. Ezt már Köves Nóra, az Eötvös Károly Intézet projektmenedzsere és emberjogi szakértője mondja. Hozzáteszi: egy tüntetés akkor működik, ha erőt tud felmutatni, vagyis Orbánék kizárólag az erőből értenek.

Tordai Bence, a Párbeszéd Magyarországért szóvivője úgy látja: erkölcsi előnyt kell szereznie a baloldalnak a Fidesszel szemben. És arra figyelmeztet: vannak példák arra, hogy egyetlen korrupciós ügytől is megroggyanhat egy kormányzat. Nem azt mondja, hogy a régi baloldalnak össze kell fognia, hanem azt, hogy össze kell szednie magát.

A letelepedési államkötvények titkairól ír Kardos Ernő. Írásából kiderül, hogy az értékpapírok forgalmazásával a homályos hátterű offshore cég tulajdonosai milliárdokat kaszálhatnak, részben az adózók pénzeiből. Egyébként felhívtuk telefonon az egyik letelepedési kötvényt értékesítő cég képviselőjét, ám az épületes beszélgetés végén beszélgetőpartnerünk egyszerűen lecsapta a kagylót. Ha kíváncsiak a részletekre, olvassák el Kardos Ernő Ki nyer ma? című írását.

Buják Attila kollégánk októberi sétát tett Eörsi László történésszel az 1956-os helyszíneken. Régi fényképek, térképek nyomán próbálták bejárni ’56 városát, keresték a régi lakók nyomát.

Kulturális rovatunkban interjút olvashatnak a Vígszínház kitűnő művészével, Fesztbaum Bélával, aki a bölcsészkaron megvédett színházelméleti munkáját a Vígszínház történetéről írta. A beszélgetésben szóba kerül, hogy a vígszínházi előadásokban erősek a közéleti áthallások. A művész szerint egy nagyon régi történet is lehet nagyon aktuális, a Julius Caesar például azt beszéli el: mi történhet, ha egy ország megszabadul a zsarnokától, de nincs alkalmas vezetése.

Glóbusz rovatunkban Nagy-Britannia és Kína viszonyával foglalkozik Aczél Endre. Heltai András arról ír, mi van a hátterében annak, hogy Kanadában a liberálisok legyőzték a kilenc éve kormányzó konzervatívokat. A minap megtartott elnökválasztáson ismét Lukasenkó lett a belarusz államfő, Kulcsár István Lukasenkó és Putyin kötődéséről szólva így jellemzi a helyzetet: „Ha Putyin néha hosszú pórázra ereszti is a diktátor nyakéra tekert kötelet, bármikor megránthatja.” A német futballbotrányról Kasza Lászlótól tudhatnak meg részleteket. Az ügy meggyanúsított főszereplője a hírneves futballista, Franz Beckenbauer, akit a mai napig Császárnak neveznek. Most megismerkedhetünk a császár öngóljaival is.

Visszalapozva még a hazai közéleti témáihoz, ne feledkezzünk el most sem arról az eszmecseréről, amelyet internetes vitarovatunk résztvevői folytatnak, ezúttal arról, hogy milyen csatát vívnak az oligarchák a TV2-ért. Az egyik vitázó megjegyzi: „Kell annál jobb tévéműsor, mint amit átélünk? Van itt minden, vígjáték, maffia, krimi, film, abszurd.”