Lapajánló – Harcban Európával
Orbánék szerint bosszúhadjárat folyik Magyarország ellen, és lassan már olyan az ország és az unió viszonya, mintha harcban állnánk Európával. Ezt elemezve a 168 Óra kitér arra is: milyen most Magyarország külföldi megítélése? A hetilap digitális változatát lapozhatja végig.
Lényegében ezzel foglalkozik a lap vezércikke is, megállapítva: az Orbán-rezsim kilépett az európai demokratikus konszenzusból.
Gorkij, Majakovszkij, Lukács György nem javasolt. Marx, Micsurin aggályos, a Béke és a Haladás maradhat utcanév, és Prohászka Ottokár is használható az utcatáblákon. Legalábbis az Akadémia háromtagú tudóstestülete szerint. Gerő András történésznek viszont más a véleménye. Szerinte ez az Akadémia szégyene, mintha megalakult volna az Állami Memória Részvénytársaság, és a hatalom turkálni akarna az emlékezetünkben.
Szinte napra pontosan három éve, hogy Orbán Viktor ismertette új politikai nyilatkozatát az általa vizionált Nemzeti Együttműködés Rendszeréről. Utólag visszatekintve akár az a kérdés is feltehető: vajon nem a diktatúra kiépítésének elvi dokumentuma volt Orbán populista kiáltványa? Somogyi Zoltán politikai elemző a helyzetet így jellemzi: „Soha nem volt annyira egyközpontú a hatalom, mint jelenleg. Csak a Fidesz akaratán múlik, mikor fordul át diktatúrába Magyarország.” Somogyi a trafikbotrányt vízválasztónak tartja, mert „Orbán és kormánya gátlás nélkül saját politikusai közvetlen rokonainak osztott szét egy hatalmas piacot, és ha ezek után sem veszít népszerűségéből a Fidesz, 2014-ben senki nem állíthatja meg.”
A 168 Óra bőséges terjedelemben foglalkozik azzal, miként dagad tovább a trafikbotrány, számos kérdést fölvet, amelyre egyelőre nincs válasz, és marad a legfontosabb kérdés is: meddig szívunk még?
A Fidesz azt akarja, maradjanak homályban az állami hivatalok, cégek közérdekű adatai, és ebből az óhajból két nap alatt törvény lett. Pillanatnyilag ott tartunk, hogy a törvényt Áder visszaküldte a parlamentnek, de azért érdemes arról beszélni, hogy mi a Fidesz valódi szándéka. Polyák Gábor jogász, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője így nyilatkozik: „A nyilvánosság szűkítése durva beavatkozás az állam működésének az átláthatóságába. Ha egy kormány bízik saját teljesítményében, nem szorul a nyilvánosság korlátozására.”
Új internetes hírportál indult a minap, a 444.hu. Az Uj Péter vezette szerkesztőség egy garzonlakásban működik, konyhájában egy kartonból kivágott, életnagyságú Bajnai-fotó látható, ironikus jelzés ez arra a vádra, hogy az internetes lapot Bajnai Gordon és a Wallis pénzeli. Senki nem áll mögöttem – mondja a 168 Órának Uj Péter, akinek sajátos szókimondását is élvezhetik a mostani diskurzusban.
Bölcs István folytatja Így éltünk című sorozatát, ezúttal külhoni kalandjairól számol be az olvasóknak.
Návai Anikó a Cannes-i Filmfesztivál nyitánya előtt interjút készített A nagy Gatsby világhírű ausztrál alkotójával.
Múlt héten mutatták be a Nemzeti Színházban a leköszönő Alföldi Róbert rendezésében a Mephistót. Ennek apropóján a 168 Óra internetes fórumának vitázói a hatalom és a művészet viszonyáról cserélnek eszmét.
Az internetes zaklatás az egyik leggyorsabban terjedő, legagresszívabb „vírus”, amely főként a netfüggő kamaszok körében vált pszichológiai fegyverré. Egy felmérés szerint a magyar diákok több mint ötven százaléka élt már át internetes bántalmazást. Az online zaklatás a digitális terrorról szól Sándor Zsuzsanna írása.
Nemrég jelent meg Lackfi János író, költő irodalmi kalauza, amelynek címe: Milyenek a magyarok? Pungor András interjújában Lackfi egyebek mellett azt mondja: „Szépen tudunk sírni, keseregni, mindig találunk erre okot, de sokszor nem jutunk el a cselekvésig.”
A Glóbusz rovatból kiemelem Aczél Endre pakisztáni helyzetképét és Kasza László németországi tudósítását, amelynek apropóját az adja, hogy a múlt héten Münchenben megkezdődött a nagy érdeklődéssel várt neonáci per. Kasza László ennek hátteréről és epizódjairól tájékoztatja a 168 Óra olvasóit.
