Lapajánló – Átrendeződés a baloldalon
„Ha Botka Lászlóban van spiritusz, most átvenné a Szocialista Párt vezetését.” Így kezdődik annak az interjúnak a bevezetője, amelyet Bozóki András politológus, egyetemi tanár, egykori kulturális miniszter adott a 168 Órának. Bozóki azt részletezi, hogy miféle átrendeződés történik most a baloldalon. Szerinte amit a DK két és fél éves pártként, egy százalékról indulva véghezvitt, az Gyurcsány kiváló politikai teljesítménye, Bajnaiék is remekül szerepeltek, de az MSZP nem tudott mozgósítani, szervezete gyengülőben van. Ezzel együtt Bozóki különös kijelentést tesz: „Meglepő lehet, amit mondok, de most reményteljesebbnek látom a baloldal jövőjét, mint április 6. után.” A hetilap digitális változatát lapozhatja végig.
Hogyan és mikor oldja fel saját krízisét az MSZP? Erre a kérdésre igyekszik választ adni vezércikkében Mészáros Tamás.
Lapunk megszólaltatta a pártok Európai parlamenti listavezetőit. Gyurcsány Ferenc azt mondja, hogy az MSZP nem várt drámája rossz hír a baloldal számára. Szanyi Tibor attól óv, hogy pártja csak személyi választ adjon a kialakult helyzetre. Bajnai Gordon úgy véli, a következő években az a tét, hogy ki fogja leváltani az Orbán-rendszert: a Jobbik vagy egy hiteles, európai polgári ellenzék. Meszerics Tamás elmondja, hogy az LMP már az önkormányzati választásokra készül.
Mit üzen Európának és Magyarországnak a vasárnapi választás? Kérdésünkre hét ismert, neves értelmiségi válaszol: Ádám Zoltán közgazdász, Hegedűs István, a Magyarországi Európa Társaság elnöke, Vásárhelyi Mária szociológus. Pogátsa Zoltán közgazdász, Krémer Balázs társadalomkutató, Balázs Péter külpolitikus és Tóth Csaba, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója.
„Töredelmesen bevallom, nem a baloldal összeomlása fáj, hanem az országé.” Ez a mondat már Koltai Tamás írásából való, amelyből idézek még néhány keserű mondatot: „Sehol sincs előírva, hogy a politikusok jellemes emberek legyenek. Ideális esetben a labilis jellemet helyes irányba terelheti a józanság és a prakticizmus, a politikai hasznosság elve.”
A történelem politikai hasznosításáról, illetve Orbán emlékművéről fejti ki véleményét a 168 Órának Gyáni Gábor történészprofesszor, aki szerint nálunk már nem a történészek írják a történelmet, hanem a politika diktálja azt. „A nacionalista rezsimek számára kulcsjelentőségű a történelem” – hangsúlyozza a professzor, nem titkolva, hogy szerinte az Orbán-kormánynak egyetlen programja van: a nacionalizmus.
Orbán Viktor miniszterelnökké választása után szűk körben, reális lehetőségként beszélt arról, hogy Áder megbízatása után, 2017-ben elfogadhatja a köztársasági elnöki jelölést. A hír élénk visszhangot keltett, és erről cserélnek eszmét a 168 Óra internetes vitafórumának a résztvevői is. Van, aki karcosan kérdez: „A királyság szóba sem került?” Más valaki gúnyosan: „Még nemzetvezető is lehet.”
Ezen a héten Bolgár György kollégánk kizárólag a miniszterelnök állításaihoz fűz kommentárt, és Orbán szavaival szembeállítja a tényeket.
Újbuda volt polgármesterével, Molnár Gyulával a tárgyalótermekben „leült” évekről beszélgettünk, arról, hogy végre fölmentették, már az önkormányzati választásra készül, és visszafoglalná polgármesteri székét. Nem akarja sajnáltatni magát, de azért megjegyzik: „Ha valakit Magyarországon meggyanúsítanak, arról a közönség hetven százaléka simán elhiszi, hogy bűnös. Ha felmentik, nyilván kimosták, ha elítélik, jogosan varrták be.” Molnár Gyula most azt mondja, ha ismét ő a polgármester Újbudán, akkor az ottani városháza Magyarország legáttekinthetőbb, legnyíltabb hivatala lesz.
Az egyetemisták körében a szélsőségesen radikálisan Jobbik a legnépszerűbb párt. Az egyetemisták mintegy harmada a parancsuralmi rendszert a demokráciánál jobb berendezkedésnek tartaná. Ezek a megdöbbentő állítások egy olyan kutatásból valók, amely a felsőoktatásban részt vevők politikai vonzalmairól ad képet. Mi lehet a diktatúra vonzása? Kardos Ernő kérdésére a kutatócsoport vezetője, Szabó Andrea válaszol.
A magyar közelmúltról, a memória zavarairól szól Szénási Sándor írása.
Buják Attila írása azt feszegeti, miért gyanús, ha valaki „keletre nyit”, miközben a miniszterelnök látványosan feladta állítólagos oroszfóbiáját.
Milyen szerepet osztott a politika a jobbikos Kovács Bélára, aki nem véletlenül keveredett kémgyanúba. Gondolatmenetünket segíti Tálas Péter biztonságtechnikai szakértő és Gálszécsy András, az Antall-kormány titkosszolgálatokat felügyelő minisztere.
Őrült helyzetekbe mindenki beleőrül – mondja lapunknak Spiró György Kossuth-díjas író, akinek Elsötétítés című darabját mostanában mutatta be a Rózsavölgyi Szalon. A történet ’41-ben, a harmadik zsidótörvény hatályba lépésének napján játszódik, ám az interjú nemcsak arról a korról szól, hanem napjaink világáról.
Két szakértő kiállítja Hoffmann Rózsa bizonyítványát. Az egyik Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke, a másik Szüdi János, akik korábban közoktatási szakállamtitkár volt. Mendrey azt mondja: „A közoktatás átszervezésének egyik oka, hogy mindent egy kéz irányítson.” Szüdi hozzáteszi: „Azon sem csodálkoznék, ha minden osztályterembe kamerát telepítenének.”
Interjút adott lapunknak M. Tóth Géza, a Színház- és Filmművészeti Egyetem rektora, aki Kerényi Imre otromba kijelentéseire reagálva kénytelen volt megkérdezni Balog Zoltán minisztert: Kerényi a saját nevében beszélt, vagy a kormány nevében értekezett?
Kerényi szóba kerül a következő tudósításban is. Sághy Erna végigjegyzetelte az a színi vitát, amely a Katona József Színházban zajlott Ascher Tamás, Oberfrank Pál, Schilling Árpád és Vidnyánszky Attila részvételével. A vitát éles hangok, kitörések, sértettségek jellemezték, amelynek végén Vidnyánszky nagy nehezen kimondta, nemcsak stílusában, de tartalmában sem ért egyet Kerényi elképesztő kijelentéseivel.
Kulturális rovatunkban Jolsvai András közelképet ad Szigethy Tamás fotókiállításáról. A Glóbusz rovatban Aczél Endre indiai helyzetképét olvashatják. Bódis Gábor pedig tudósít a szerbiai özönvízről.
