Lapajánló – A drótkerítés két oldala
A drótkerítés két oldala. Ez a fő téma most megjelent 168 Órában, erről szól Vásárhelyi Mária vezércikke, erről fejti ki véleményét Lattmann Tamás nemzetközi jogász, az Új Magyar Köztársaság Egyesület ügyvivője. Szerinte a plakátkampány és a kerítés egyértelmű belpolitikai üzenet a szélsőjobbnak.
A témával foglalkozik Koltai Tamás publicisztikája is, amelyben azt írja: „A fejekből és a lelkekből ki kell söpörni a politikai propagandát. Lebontani a belső vasfüggönyt, amit Orbán most, a valóságban újjáépít.”
A magyar–szerb határra tervezett százhetven kilométer hosszú dupla kerítésen vitáznak a 168 Óra internetes vitafórumának résztvevői is. „Valamit csinálni kell, az biztos” – fakadt ki egyikük, de van, aki úgy gondolja: „Nincs olyan kerítés, amely a halálfélelemben lévő embernek áthatolhatatlan lenne.”
Mátyás Győző jegyzetében szóvá teszi, hogy sem az ellenzéknek, sem a ballib értelmiségnek menekültügyben eddig nem volt egy épkézláb javaslata sem. Mátyás Győző elismeri, hogy a migráció kérdésében ebben a pillanatban nincs jó válasz, de hozzáteszi: „Bizonyára van olyan megoldás, amelyik közös fellépést, uniós koordinációt, együttes cselekvést feltételez.”
Egy kormányrendelet értelmében az ország több mint 80 vidéki iskolájában kimenő rendszerben megszűnik a gimnáziumi képzés. Ön mit szól ehhez? – kérdeztük Hiller István egykori oktatási minisztert, aki egy érdekes hasonlattal állt elő. „Az oktatás a társadalmi mobilitásban a lift szerepét tölti be, azaz ha beszállsz a rendszerbe, van esélyed felfelé haladni és a megfelelő szinten kiszállni. Magyarországon áll a lift vagy inkább süllyed” – mondja Hiller István.
Interjú készült Oszkó Péterrel. A volt pénzügyminiszter szerint „megfontolható realitás” a 2024-es olimpia budapesti megrendezése. Oszkó úgy látja: „Nekünk csak jót tehet, ha kilépünk a magyar világból. Tapasztalatokat szerzünk, kapcsolatokat építünk, mert az ország a bezárkózás, a magába fordulás nyomasztó tüneteit mutatja.”
Beszélgettünk Léderer Andrással, az SZDSZ egykori ügyvivőjével, aki a mai belpolitikai helyzetről szólva mindkét oldalt erősen kritizálja. Szerinte ma távlati gondolkodás nélküli politizálás zajlik, a baloldalnak pedig fogalma sincs arról, mit kéne tennie. Az ellenplakátkampányt viszont reménykeltőnek tartja, mert megmutatja, hogy nem kell mindenbe beletörődni.
Március vége óta tart a vitasorozat arról, hogy kialakulhat-e a jelenlegi hatalommal, illetve egy esetleges Fidesz–Jobbik-összekapaszkodással szemben egy „érzelmi nagykoalíció”. A politikai elemzők és az újságírók publicisztikai vitájába most egy író is bekapcsolódik: Péterfy Gergely.
Egyszer – éppen harminc évvel ezelőtt – volt egy emlékezetes összefogás a népiek és az urbánusok között. Arról a régi monori tanácskozásról kérdeztük Rainer M. János történészt, aki azt állítja: „Akkor nem tűnt lehetetlennek egységfront létrehozása a rendszer ellen.”
Buják Attila Fejcserés támadások című írása azt részletezi, hogyan nyomul a Fidesz a sportvilágban is.
