Ingatlanpiac: gyorsan döntsön, ha lakást venne

Mind országosan, mind a fővárosban drágultak a lakások májusban. A szakértő szerint a jelenlegi helyzet az ingatlanpiac minden szereplőjének kedvező.

2024. június 11., 12:04

Szerző:

Májusban a lakások áremelkedése éves összevetésben 4,5 százalék volt, Budapesten pedig 5,8 százalékkal nőttek az árak az elmúlt 12 hónapban. Áprilisban az éves drágulás üteme egy-egy százalékkal kisebb volt a májusinál – közölte az ingatlanpiac alakulásáról az ingatlan.com kedden.

Kiemelték, hogy a legnagyobb mértékben továbbra is a Szegedet és Debrecent is magában foglaló dél-alföldi és észak-alföldi régióban emelkedtek a lakásárak, ahol egy év alatt 7-8 százalékkal drágultak az ingatlanok.

A fővárosi újonnan épült lakások átlagos négyzetméterára 1,28 millió forint, a használtaké 954 ezer forint. A legnagyobb újlakás-kínálattal rendelkező vármegyeszékhelyek közül Debrecenben több mint 1 millió forint a négyzetméterár átlagosan, Pécsen 972 ezer, Nyíregyházán pedig 655 ezer forint.
Balogh László, az ingatlanpiaci portál vezető gazdasági szakértője a közleményben kifejtette: a lakásdrágulás üteme még visszafogottnak tekinthető, ami csak a harmada és a negyede a 2015 és 2022 között tapasztalt lakásárrobbanás tempójának. Ez a helyzet egyaránt jó a vevőknek, és az eladóknak is kedvez, mert évről évre többet ér az ingatlanuk. Mivel viszonylag ritkán alakul ki ilyen állapot az ingatlanpiacon, ezért ezt érdemes kihasználni mind vevői mind pedig eladói oldalról.

Adataik szerint Budapesten a használt lakások esetében 954 ezer forint az átlagos négyzetméterár, míg az újak 1,28 millió forintnál tartanak. A legtöbb új építésű lakást a XIII. kerületben hirdetik eladásra 1,35 milliós négyzetméteráron, a második és harmadik legszélesebb újlakás-kínálattal rendelkező XI. és III. kerületben viszont közel 1,6 milliós és majdnem 1,5 milliós átlagos négyzetméterárakkal találkozhatnak a vevőjelöltek.

A vármegyeszékhelyek közül Debrecenben árulják a legtöbb újonnan épült lakóingatlant, amelyek ára megközelíti a 1,1 millió forintot, ezzel szemben a használt társaikat 825 ezer forintért hirdetik a tulajdonosok. Ugyancsak jelentős újlakáskínálatot tud felmutatni Pécs és Nyíregyháza, előbbiben 972 ezer forint, utóbbiban 655 ezer forint az átlagár. Miközben a pécsi használt lakások 653 ezer, a szabolcsi vármegyeszékhelyen pedig 572 ezerért szerepelnek a kínálatban – közölte az ingatlan.com.

Ingatlanpiac: szinte menekülnek a magyarok Budapestről

Budapest népességváltozásának iránya negatív irányú, azaz a jelenlegi ütem mellett 2051-re kiegyenlítődik a budapesti és az agglomerációs lakosságszám.

A Fővárosi Önkormányzat új kezdeményezése, az Otthon Budapesten adatai szerint a főváros 1990-ben 2 018 035 lakossal rendelkezett, ami 2021-re 1 706 851 főre csökkent. Míg 2051-re 1 527 000 főre csökkenhet. Ugyanez a vizsgálat az agglomerációban az alábbiak szerint alakult: 1990-ben 569 732, míg 2021-ben 902 896 fő élt a főváros közvetlen vonzáskörzetében, 2051-re 1 444 000 fős lakosságot prognosztizálnak

– írja cikkében az Index.

A portál szerint jól látható, hogy a főváros és az agglomeráció lakossága 2051-re összességében közel 3 millió fő lehet. A városiasodás folyamata tovább erősödhet, ezáltal még kritikusabb kérdés a lakhatási szegénység felszámolása és a megfelelő lakhatás biztosítás állami és piaci eszközökkel egyaránt. Jelenleg a budapesti – de általánosságban a teljes hazai – lakosság a megfizethetőségi deficitek mellett a biztonságérzet, a lakhatási biztonság hiányával szembesül. Márpedig a biztonságos lakhatás, a saját otthon mint bázis érzése továbbra is domináns honfitársaink körében, függetlenül az adott egyén vagy család társadalmi, jövedelmi helyzetétől.

A budapesti kerületek között jelentős eltérések mutatkoznak mind a várható élettartam, mind a szociális problémák tekintetében – mintha két külön kontinens feküdne a Duna két oldalán. Talán nem meglepő, hogy a várható élettartam a budai kerületekben a legmagasabb, míg a szociális problémák mérőszámai ezzel ellentétesen alakulnak.

Beszédes adat, hogy a budapesti várható élettartam öt évvel alacsonyabb a nyugat-európai nagyvárosokhoz képest. Szintén nem okoz akkora meglepetést, hogy a VIII. kerületet sújtják leginkább a mindennapi életet negatívan befolyásoló szociális problémák, míg a budai kerületekben a legkevésbé.

Összességében azonban Budapest városában lakhatási válság van, aminek csökkentése érdekében szükség van a megfizethetőségre törekvő politikai szándékra. Ahogy az energiaszegénység visszaszorítása is elengedhetetlen – az ingatlanok megfelelő, hatékony fűtése-hűtése –, ami része a klímapolitika mindennapi életünket meghatározó aspektusainak kezelésének, hiszen az épületek nagy szeletet hasítanak ki a károsanyag-kibocsátási tortából.

Az Otthon Budapesten stratégiai program keretében 2029-ig – uniós forrásból – mintegy 21,8 milliárd forintot fordítanak olyan lakásügyi projektekre, mint többek között az energiaszegénység enyhítése a szilárd tüzelésű háztartások átállításával – ami a klímapolitikai intézkedések egyik legfontosabb eleme –, az önkormányzati lakásállomány felújítása, bővítése, lakásügynökségi modell kialakítása, valamint lakhatási garanciák kidolgozása.

A Budapesti Klímaügynökség pedig – többek között – 10 milliárd forintos panel- és társasház-felújítási programot indít. A revitalizációra égető szükség is van, hiszen a budapesti épületek összkárosanyag-kibocsátásának több mint harmadáért a lakóingatlanok felelősek.

(Fotó: Dimény András)

14:42

Csóka Endre, a HUN-REN (korábban MTA) Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa a Telexen levezette, hogy az olyan kis pártok, mint a Momentum, miért járnak rosszabbul a választási szabályozók miatt.