Alkotmányjogi panaszt nyújtott be a lúgos orvos, mert szerinte helyrehozhatatlan és súlyos károkat okoz neki a börtönbüntetése
Alkotmányjogi panaszt nyújtott be a lúgos orvos néven elhíresült Bene Krisztián, akit tavaly júliusban ítélt el jogerősen a Kúria életveszélyt okozó testi sértés és más bűncselekmények miatt - értesült a 168 Óra. Beadványa szerint helyrehozhatatlan károkat okoz neki a helyzet fenntartása.
Az ítélet szerint az orvos 2013 márciusában maró lúggal öntötte le volt barátnője, Renner Erika nemi szervét és altestét, majd az öntudatlan, égési sérülésektől szenvedő áldozatot bevonszolta a fürdőszobába, elvette telefonját és laptopját, rázárta az ajtót és magára hagyta. A Kúria döntése szerint az előre kiterveltség, a különösen aljas cél és elkövetés mellett figyelembe vették azt is, hogy a támadás akár Renner Erika halálával is végződhetett volna. A támadás súlyos egészségromlást és maradandó károsodást okozott a nőnek, aki közvetett életveszélybe került. Súlyosbító körülmény volt, hogy a vádlott, az orvosi esküjét megszegve, tudását felhasználva követte el a bűncselekményt.
Az ügy éveken át tartott. Az elsőfokú bíróság testi sértés és kifosztás bűntettében bűnösnek találta a vádlottat, és négy év szabadságvesztésre ítélte. A másodfokú bíróság emellett magánlaksértés, okirattal visszaélés és készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétségében is elmarasztalta, és kilenc évre ítélte. A Kúria a másodfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és új eljárást rendelt el. A megismételt eljárásban a másodfokú bíróság még személyi szabadság megsértésének bűntettében is bűnösnek mondta ki, és újra kilenc évre ítélte. A megismételt harmadfokú eljárásban a Kúria a jogerős ítéletében 11 évi szabadságvesztést és 10 évi közügyektől eltiltást szabott ki.
Renner ErikaBene Krisztián megbízásából azonban egy ügyvéd alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz. Indoklása szerint alkotmányellenes a Kúria hivatkozása és ítélete, és kérte, hogy semmisítsék meg a jogerős ítéletet, az ügyet pedig tárgyalja újra a harmadfok.
A beadványozó indoklása szerint Bene Krisztiánt megfosztották az érdemi felülvizsgálat jogától.
A Kúria arra hivatkozott, hogy az új büntetőeljárási törvény (Be.) nem hagyja, hogy akár a másodfokon megállapított tényállást, akár a minősítést módosítsák. Ezért csak a büntetés kiszabásával tudtak foglalkozni, amelyet két évvel megemeltek a másodfokhoz képest.
Az Alkotmánybíróság honlapján elérhető a benyújtott panasz.
Az indítványozóval szemben a büntetőeljárás a Kúria legutolsó határozatának meghozataláig a régi Be. (1998. évi XIX. törvény) alapján folyt. A jogerős döntést megelőzően azonban hatályba lépett az új Be. Ez előírja, hogy a rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, és a régi Be. alapján bejelentett jogorvoslat elbírálását mellőzni kell, ha annak az új Be. szerint már nincs helye. Ennek folytán a harmadfokú bíróság felülvizsgálati lehetősége szűkült.
Ugyanis a Be. az ellentétes döntés fogalmi meghatározását leszűkíti, és így az indítványozó testi épség elleni cselekménye miatt nem volt helye semmilyen – még korlátozott – felülbírálatnak sem.
Az indítványozó álláspontja szerint emiatt ténylegesen elesett a valódi, tartalmi felülvizsgálattól, amellyel sérült a tisztességes bírósági eljáráshoz való joga, valamint a jogorvoslathoz való joga.
Bene Krisztián jogi képviselője beadványában nem csak alkotmányjogi panaszt nyújtott be, de büntetése végrehajtásának felfüggesztését is indítványozta. Álláspontjuk szerint Bene Krisztiánt visszamenőleges hatállyal fosztották meg alapvető jogától, a jogorvoslathoz való joga gyakorlásától.
„Az indítványozó számára a garanciák mellőzésével lefolytatott eljárás és meghozott ítélet eredményeként jelenleg is töltött szabadságvesztés további végrehajtása visszafordíthatatlan károkat okoz. Ezek közvetlen, alapjogi igazolható sérelmek, hiszen sérülnek az indítványozónak a magánélet vélelméhez való jogai, a családi élet tiszteletben tartásához való joga, a személyi szabadsághoz való joga, a foglalkozás gyakorlásához való joga. Mindazok a jogok, amelyek nem bűnös embert korlátozás nélkül és feltétlenül megilletnek. Az ebből eredő mentális károk lényegében fel sem mérhetőek, a materiális károk számottevőek”
– magyarázzák.
Ebben az is olvasható, hogy az indítványozó mögött van olyan családi háttér és családi kapcsolatrendszer, ami lehetővé teszi, hogy ügye lezárásáig – még jogaiban korlátozva is – tisztes munkavégzés mellett, gyermekeivel, szüleivel, testvéreivel való kapcsolatát teljes mértékűen megélve, az elszenvedett károkat enyhítse.
Az indoklás szerint
„az indítványozónak a helyzet fenntartása helyrehozhatatlan és súlyos károkat okoz”.
Az Alkotmánybíróság november 5-én tárgyalja a panaszt.
Arról, hogy Bene Krisztián milyen helyrehozhatatlan és súlyos károkat okozott, maga az áldozat mesélt portálunknak.
