Külföldről szólták meg Orbánt: mi tartott ennyi ideig?

Van miért aggódni – írja szerkesztőség cikkében a Bloomberg hírügynökség a vasárnapi budapesti demonstráció kapcsán.

A „Magyarország nyomasztóan ismerős antiszemitizmusa” című kommentár szerint a rasszizmus és idegengyűlölet egyre nyíltabb légkörében Gyöngyösi Márton követelésével még rosszabbra fordultak a dolgok. A képviselő visszakozása senkit sem tévesztett meg: az izraeli politika jogos bírálata vagy a palesztinok iránt mutatott aggodalom csupán ügyetlen álcául szolgál a zsidók gyalázásához.

Mint az elemzés rámutat: zavaró, hogy Orbán Viktor csaknem egy hét elteltével csatlakozott a helytelenítők kórusához, név szerint azonban nem ítélte el a Jobbikot. Sajnos, a késlekedés nem túlságosan meglepő: hatalma megszilárdítása során a kormányfő nyugtalanító türelmet tanúsított a szélsőséges párt és annak sérelmi politizálása iránt.

A Jobbik nem sok ellenállásba ütközött a hatalom részéről, amikor egyre ellenségesebb lett a romákkal szemben, vagy amikor mind inkább követelte olyan szerencsétlen történelmi figurák rehabilitálását, mint Horthy. Az EU túl sokáig hajlott arra, hogy az átmenettel együtt járó bajok szerencsétlen kísérőjelenségeként, illetve a nehéz gazdasági helyzetre adott szélsőséges népi válaszként banális tényezőként tüntessen fel olyan csoportokat, mint a Jobbik, vagy a görög Arany Hajnal. Mondván, hogy azok majd eltűnnek, ha ismét beindul a fellendülés, vagy az ország jobban beépül az unióba.

Ez a vágyálom mind inkább tükrözi a közösség intézményi hiányosságát, a szervezetnek ugyanis kevés eszköze van, hogy rákényszerítse tagállamait a demokratikus értékek megvédésére. Orbán félresöpörte az európai bírálatokat, amelyek nacionalizmusa és ingatag demokráciafelfogása miatt érték, ideértve az új alkotmányt, amely korlátozza a sajtó, a jegybank szabadságát, valamint az igazságszolgáltatás függetlenségét.

A Bloomberg kommentárja azt írja: csak remélhetjük, hogy a következő választások eredményekénta Jobbik csupán zavaró lábjegyzet lesz a történelemben és megbüntetik a miniszterelnök hajlamát a tekintélyuralom iránt. Ám közben felbátorítja és megerősíti a radikálisokat, ha nem bélyegzik meg az ilyen szélsőséges mozgalmakat, és ehhez még olyan kormányok vannak, mint az Orbán-kabinet, amely a jelek szerint kedvtelve tolerálja őket.

NZZ: A Jobbik egyre-másra felhívja magára a figyelmet

A Neue Züricher Zeitung és a Tagesanzeiger is azt emeli ki: hosszú idő óta ez volt az első alkalom, hogy ilyen széles támogatással jöhetett létre egy tiltakozó megmozdulás a Magyarországon főként a Jobbikon belül, de azon kívül is egyre inkább megnyilvánuló antiszemitizmus ellen.

A lapok emlékeztetnek: a kiváltó ok Gyöngyösi Márton parlamenti felszólalása volt, amitől Orbán Viktor és Áder János is elhatárolódott. A Neue Züricher Zeitung szerint a Jobbik egyre-másra felhívja magára a figyelmet a zsidók és romák elleni gyűlölettirádákkal. Képviselői nemrégiben az izraeli nagykövetség előtt antiszemita jelszavakat hangoztattak. Az MTI szerint a Parlamentben most hatékony büntetést vezetnek be azokkal szemben, akik uszítanak. A házelnök a jövőben figyelmeztetés nélkül kivezettetheti és pénzbüntetéssel sújthatja azokat a képviselőket, akik ilyesmit művelnek

Tagesanzeiger: Orbán barátja

A német lap a tömegtüntetés kapcsán a magyar antiszemitizmus más oldalával foglalkozik: már a Fidesz sem hagyhatta figyelmen kívül a felháborodást, amit Gyöngyösi felszólalása okozott. Rogán Antal révén azután a fiatal demokraták minden eddiginél inkább elhatárolódtak a zsidóellenességtől.

A lap azonban nem feledkezik el az apró bakikról: pedig a Fidesznél idáig alig láttak problémát a zsidók elleni kirohanásokban, lásd Bayer Zsolt kommentárjait. A szerző Orbán Viktor barátja, két nagy békemenetet is szervezett a miniszterelnök számára. Egerben tavaly a kormánypárti képviselők nem engedtek fellépni egy zsidó színészt.

A Tagesanzeiger azt írja: a Fidesz és a Jobbik kéz a kézben jár, amikor a diktátor Horthy vagy olyan antiszemita írók rehabilitálásáról van szó, mint Wass Albert, Nyírő József vagy Tormay Cécile. Valamennyien országszerte új emlékműveket, emléktáblákat kapnak. Ezek felállítását a helyi önkormányzatokban általában jobbikos képviselők kezdeményezik és a Fidesz megszavazza. Az avatáson utána többnyire együtt lépnek fel a két párt tisztségviselői. Zuglóban a Trianon-emlékmű átadásakor a fiataldemokraták képviselői a Magyar Gárda egyik egysége mellett álltak. Az utcák és terek átnevezésében is messzemenő az összhang a jobboldalon, csak a szélsőségesek számára túl lassú ez a folyamat. Horthy 1920-as budapesti bevonulásának évfordulóján a Jobbik hívei és politikusai minden évben összegyűlnek a Gellért szálló előtt. Az idén – egyenruhában – ott volt a Magyar Gárda is. A rendőrség nem avatkozott közbe. Amikor az egyik felszólaló azt mondta, hogy a kormányzó zsidók százezreit mentette meg, a tömeg azt üvöltötte: „Kár! Kár’”

FAZ

Antiszemitizmus Magyarországon: komoly beszédek és népies játék. Ezzel a címmel számol be a Frankfurter Allgemeine Zeitung arról, hogy egy héttel a Gyöngyösi-féle kirohanás után Orbán Viktor is egyértelműen állást foglalt és elítélte a szélsőséges képviselő kijelentését. A miniszterelnök nyilvánvalóan a kitartó és a határon túlról is érkező bírálatokra reagált. Pedig a Jobbik nem először sürgette a listát, és elképzelhető, hogy Németh Zsolt is éppen azért válaszolt némiképp lagymatagon, mert már kezd megszokottá válni a retorika.

Az viszont álszent, hogy az ellenzék az államtitkár távozását követelte. Az ülésteremben ugyanis ők is hallgattak. Orbán esetében sem áll meg a szemrehányás, mármint hogy nem kellő erővel határolódott el az incidenstől. Abban nincs semmi szokatlan, hogy először a szóvivője, majd a Fidesz és a ormány más tagjai szólaltak meg, még ha persze lehetett volna ezt másként is csinálni. Az sem komoly, amit mostanában felhoznak Orbán ellen, hogy ti. még 1998-ban idegenszívűekről elmélkedett. Még Feldmájer Péter is cáfolja, hogy antiszemita jeleket tapasztalt volna a politikusnál. Ám a Fideszre ez már egészen igaz ez a megállapítás. Lásd, amikor Székhelyi Józsefet az egri önkormányzat egyik bizottsági ülésén az SZDSZ büdös zsidójának nevezték.

Annál feltűnőbb tehát Orbán Viktor elhatárolódása az antiszemitizmus ügyében. Más területeken ugyanakkor láthatóan szándékosan homályban tart bizonyos dolgokat, ha a magyar nacionalista-nemzeti elképzeléseiről van szó. Mint amikor szeptemberben Ópusztaszeren felavatta a Turulszobrot. Ottani beszédéről még hívei is azt mondják, eltanácsolták volna attól. Orbán ésszerű politikus, aki megpróbál eleget tenni a nemzeti érzelmekből fakadó igényeknek. Alighanem úgy gondolkodik, hogy különben ezek az igények a Jobbik fel fordulnak.