Külföldi jogászok a magyar alaptörvényről

Vajon az olyan nemzetek felett álló szervezetek, mint az Európai Unió (EU) tényleg csorbítják a nemzetállamok szuverenitását? - tette fel a nagyon is aktuális kérdést bevezetőjében John Shattuck, a CEU elnöke, majd kifejtette, szerinte a gazdasági válság óta megerősödtek a különféle szupranacionális hatalmak.

Dieter Grimm a berlini Humboldt Egyetem jogászprofesszora egyetértett abban, hogy ezek a szervezetek nyilvánvalóan hatással vannak a tagállamok belügyeire, de ez nem feltétlenül negatív dolog, hiszen bővítik a lehetséges megoldások körét. Hangsúlyozta, hogy bár ezeket a testületeket általában nem közvetlenül az emberek választják, értelmetlen volna nem demokratikus intézményekről beszélni - írta a

"Legitimitásuk valóban kisebb, mint a nemzeti szinten, de ettől még legitimek" - mutatott rá Grimm, aki szerint elengedhetetlen ugyanakkor, hogy a tagországoknak vétójoguk legyen a különböző kérdésekben. A Humboldt professzora összefoglalásként elmondta, noha a nemzetközi szervezetek tényleg befolyásolják az országok alkotmányát, ezt nem lehet erodálásnak nevezni.

Nagy európai kérdés lettünk

Miroslaw Wyrzykowski, a Varsói Egyetem oktatója szintén úgy vélte, hogy az "erodálódás" nem feltétlenül rossz dolog, "jelentheti ugyanis azt, hogy jobb lesz tőle egy ország alkotmánya". A szakértő szerint ráadásul a kérdés nem ilyen egyszerű, hiszen nem világos az sem, hogy az alkotmányosság mit jelent. Példaként a hatalmi ágak szétválasztását említette, ami "mást jelent Magyarországon, az Egyesült Államokban vagy Srí Lankán".

Nem beszélve arról, hogy az ENSZ vagy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) hatása teljesen más, mint mondjuk az Európai Unió hatása - mutatott rá a jogász. Miroslaw Wyrzykowski hazánkkal kapcsolatban kifejtette, a magyar alkotmány nagy európai kérdés lett, ami példa nélküli az unió történetében.

Szükség van a nemzetközi kritikára

Mattias Kumm, a New York University (NYU) jogászprofesszora szerint a válasz egyértelmű igen, ugyanis a nemzetközi szervezetek tényleg csorbítják az országok szuverenitást. "Mégpedig azért, mert amennyiben léteznek nemzetek felett álló hatalmak, akkor például nemzetbiztonsági kérdésekben csorbul az országok szuverenitása". Kumm megjegyezte, ezeknek a szupranacionális intézményeknek inkább az olyan országok közötti konfliktusokra kellene koncentrálniuk, mint a határokon átívelő környezetszennyezés.

A magyar alkotmányt ért kritikákkal kapcsolatban úgy fogalmazott, a Velencei Bizottság beavatkozik hazánk nemzeti szuverenitásába, de a valódi kérdés inkább az, hogy miért teszik ezt. A szakértő szerint ugyanis szükség van olyan nemzetközi intézményekre, amelyek felügyelik az országok belső ügyeit.

Mattias Kumm megjegyezte, az olyan kérdésekben, mint a környezetvédelem, a biztonság és az emberi jogok - ahol az együttműködésből a tagországoknak kölcsönös előnye származik - a legtöbb esetben egyetértés van. A gazdaság és a kereskedelem területén viszont már közel sem ennyire harmonikus az együttműködés, "hiszen mindenki saját magának szeretné a hasznot". A szakértő végül kifejtette, amennyiben az Európai Parlament (EP) elfogadja a közös fiskális paktumot, az csak úgy lesz hosszú távon fenntartható, ha az uniós vezetőket közvetlenül választják majd és elszámoltathatók lesznek.