Közös közleményben utasítják el a státusztörvényt az ellenzéki pártok

Bárminemű egyeztetés, melynek a státusztörvény-tervezet az alapja, nem tekinthető érdemi egyeztetésnek a magyar közoktatás helyzetéről – többek között ez áll abban a nyilatkozatban, melyet a DK, az LMP, az MSZP, a Momentum és a Párbeszéd – Zöldek politikusai adtak át szerda délelőtt Pintér Sándornak – írja az Index. 

Ez nem egy szakmai megbeszélés volt, hanem egy politikai bábszínház – mondta Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke az egyeztetés után. 

A találkozó után tartott sajtótájékoztatón kiderült, hogy a szakmai szervezetek azonban nem kaptak szót, Pintér Sándor belügyminiszter kizárólag a pártok képviselőivel állt szóba.

Mint ismert, a Belügyminisztérium múlt hét pénteken, a legutóbbi oktatásügyi tüntetés közben adott ki egy közleményt, melyből kiderült: a tárcavezető egyeztetésre hívta a parlamenti pártok frakcióvezetőit, politikusai, szakértőit. Az érdekképviseleti csoportok szerint a tervezet 18-as karikát érdemelne.

A találkozó apropója a kormány által március elején közzétett státusztörvény-tervezet, mely alaposan átírná a köznevelésben dolgozók munkajogi helyzetét, valamint a szakszervezetek és az oktatási intézmények működését. Az új szabályok értelmében akár július 15-ig is tarthatna a tanév, a nevelőtestületi jogkör egyedül a házirend vonatkozásában maradna meg, visszatérne a fegyelmi eljárás, és a tanárokat szükség esetén át is vezényelhetnék egy másik intézménybe. A Pintér Sándor által kezdeményezett egyeztetésen a DK-t Barkóczi Balázs, az LMP-t Kanász-Nagy Máté, az MSZP-t Kunhalmi Ágnes, a Momentumot Gelencsér Ferenc, a Párbeszéd – Zöldeket Szabó Tímea, a Jobbikot pedig Ander Balázs képviselte.

A politikusok egy-egy szakértőt is vihettek magukkal az egyeztetésre, a DK előzetesen azt közölte, hogy pártjuk képviselője az Egységes Diákfront aktivistájával, Mihalics Lilivel érkezik. A Momentum szintén közleményben tudatta, hogy az Adom Diákmozgalom szóvivőjét, Schermann Fruzsinát kérték fel szakértőnek. Ezenkívül a tárgyaláson részt vett még Horváth Péter a Nemzeti Pedagógus Karból, Pilz Olivér a Tanítanék Mozgalomból, Gosztonyi Gábor a Pedagógusok Szakszervezetétől, Nagy Erzsébet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetétől.

Az ellenzéki pártok leszögezték, hogy a státusztörvényt elhibázottnak tartják, mert az eddig bejelentett módosításokkal együtt is generálisan szembemegy a magyar érdekekkel és a kormány EU-val kötött megállapodásaival, így számos helyen ellentmond a kormány EFOP-ban rögzített vállalásainak.

Az EFOP vállalásai szerint nem követelmény a pedagógusok státuszának megváltoztatása, a közalkalmazotti státusz megszüntetése és az új hivatásrendi jogállás bevezetése, mellyel a pedagógusokat még kiszolgáltatottabbá teszik a mindenkori hatalomnak. Szerintük a tervezetnek semmi köze a pedagógusok béremeléséhez, a béremelés közalkalmazotti státusz mellett is megvalósítható lenne, melyet a nemzeti költségvetésből kellene biztosítania a kormánynak, és nem Brüsszeltől várnia azt. Már így is szégyen, hogy Brüsszel önként ajánlott segítséget a pedagógusbérek rendezéséhez egy egyértelműen nemzeti hatáskörbe tartozó területhez, csupán politikai akarat kérdése a béremelés – hangsúlyozták.

Követelmény és magyar érdek is a pedagóguspálya vonzóbbá tétele. A pedagógusképzésre való rendkívül alacsony idei jelentkezési számok alapján látszik, hogy az új jogállást és törvénytervezetet máris „beárazták” a fiatalok, a törvénytervezet már most megbukott – szögezték le a törvény ellenzői.

Szintén követelmény és egyben magyar érdek, hogy olyan jogszabály ne szülessen, amely a pedagógusoktól szerzett jogokat vesz el, szűkíti szakmai autonómiájukat, a véleménynyilvánítás szabadságát, munkakörülményeik biztonságát és sérti a szülők, illetve a diákok oktatással kapcsolatos alapvető jogait.

Ezek mellett hangsúlyozták azt is, hogy „a státusztörvény káros, mert beláthatatlan szociális, társadalmi és gazdasági hátrányokat fog okozni az egész országnak. Bosszú, mert a pedagógusok felemelték szavukat, és kiálltak a szakmájuk, tanítványaik és az oktatás ügye mellett. Alkalmas továbbá arra is, hogy a kormány még inkább el tudja palástolni a már most is meglévő óriási hiányosságokat – leginkább a pályán maradók végletes kizsigerelésével.” 

„A státusztörvény része egy olyan – 2010 óta tartó – társadalmi átalakításnak, ahol az oktatás nem egy demokratikus és szolgáltató állam része, hanem egy autoriter hatalmi állam politikai érdekeit szolgálja ki. Ezért a státusztörvénnyel nemcsak oktatásszakmailag, de rendszerszinten is szemben állunk, és elutasítjuk azt” – jelentették ki a nyilatkozatban, amely végén leszögezték: amennyiben sor kerül érdemi kérdések megvitatására, akkor aktívan részt kívánnak venni a folyamatban, ezért további egyeztetéseket indítványoznak.

(Diákok, tanárok és szülők tüntetnek Budapest belvárosában a tanártüntetésen 2022. október 05-én. Fotó: KISBENEDEK ATTILA / AFP)