Vitézy Dávid: a Közlekedési Múzeum helye a fővárosban van

A volt főpolgármester-jelölt több pontban fejtette ki, hogy szerinte a Közlekedési Múzeum ezer szállal kötődik Budapesthez, így az intézményt óriási hiba lenne Debrecen egyik kies szántóföldjére költöztetni.

2024. július 4., 15:31

Szerző:

Ahogyan arról a 168.hu is beszámolt, komolyan gondolta Lázár János építési és közlekedési miniszter, hogy az új Közlekedési Múzeumot nem a fővárosban, hanem Debrecenben képzeli el. De nem a város központi részein, hanem az épülő BMW-gyár mellett, az M35-ös autópálya és az autógyárhoz vezető lehajtó által határolt 6,5 hektáros területen húzná fel a 14 ezer négyzetméteres múzeumot is tartalmazó létesítményt.

A Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium által kidolgozott pályázati kiírás szerint az intézménynek az állandó és időszaki kiállításokon felül helyet kell biztosítania konferenciáknak, oktatási és üzleti rendezvényeknek. A célok között az is szerepel, hogy a „helyi lakosság kiemelt találkozóhelyévé kell válnia”. Ami azért sem lesz könnyű feladat, mivel Debrecen központja körülbelül 10 kilométerre van a kijelölt helyszíntől és jelenleg csak autóval lehet megközelíteni.

A miniszter ötlete azonban nem okozott osztatlan sikert a közvéleményben, Vitézy Dávid például öt pontban sorolta fel, szerinte miért teljes tévút, hogy Lázárék a BMW-gyár melletti szántóföldön építenék fel az új Közlekedési Múzeumot. A volt főpolgármester-jelölt egyébként már korábban is kritizálta a múzeum Debrecenbe költöztetését, így májusban azt írta:

ez Lázár János újabb hadüzenete Budapestnek.

Most közzétett öt pontját Vitézy azzal kezdi, hogy Budapesten és vonzáskörzetében él a lakosság egyharmada, a turizmus is itt összpontosul: „Messze itt van a legnagyobb közvetlenül elérhető közönség” – írta. Hozzátette: Debrecenben a közvetlenül elérhető lakosság és a turizmus is a tizede a fővárosinak.

A debreceni múzeumépítés ellen érvként hozta azt is, hogy a főváros közlekedési szempontból az ország közepe, Nyugat- és Kelet-Magyarországról egyaránt jól megközelíthető. Eközben egy Debrecentől is tíz kilométerre fekvő „kies szántóföld” az autópálya-csomópont mellett Nyugat-Magyarországról, Zalaegerszegről vagy Szombathelyről akár 7-10 óra utazás is lehet. Vitézy szerint a múzeumot minden Budapesthez köti, a szakmai stábtól kezdve az egyetemi háttérig.

„És lássuk be, a magyar közlekedéstörténet legfontosabb történetei is a kisföldalattitól a villamosokig, a Csepeltől az Ikarusig, Széchenyitől Ganz Ábrahámig”

– írta arról, hogy szerinte miért a fővárosban van a helye a Közlekedési Múzeumnak. Szerinte a kormány korábban helyesen tette, hogy a Városligetben bezárt múzeum helyett méltó helyet talál az intézmények. Vitézy Dávid szerint erre méltó lett volna Kőbányán az Északi Járműjavító. Súlyos és megmagyarázhatatlan károkozásnak tartja az ezzel kapcsolatos tervek kidobását.

„Nemcsak a tervekre és a terület előkészítésére elköltött mintegy 8 milliárd forint miatt, de sok száz kiváló szakember sok éves munkája miatt is.”

– írta, hozzátéve: garanciát vállal arra, hogy minden forintért megdolgoztak a szakemberek.

Érveit azzal zárta, hogy a kiválasztott helyszín még Debrecenbe költöztetés esetén is abszurd lenne. „Egy, minden városi szövettől távoli, gyalogosan és tömegközlekedéssel megközelíthetetlen területen nem lehet XXI. századi múzeumot csinálni, ez teljesen nyilvánvaló” – írta Vitézy Dávid.

(Kiemelt képünk illusztráció. Forrás: 168 archív)