Köves Slomó: Jövő héten kezdődik a jeruzsálemi per a Mazsihisszel szemben az örökjáradék ügyében

Az lenne a jó, ha a zsidó közösségek vallási bíróság bevonása nélkül tudnák rendezni a konfliktust, de a Mazsihisz minden fajta kommunikációtól, nem csak a tárgyalástól zárkózik el – mondta Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija a KeljfelJancsi című műsorban a 168.hu-n.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az EMIH és a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség (MAOIH) vallási bíróságon perelte be a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét (Mazsihisz) a történelmi egyházaknak járó úgynevezett örökjáradék ügyében. A múlt heti, Köves Slomóval folytatott beszélgetés után a jeruzsálemi főrabbinátus vallási bírósága az örökjáradék kifizetésének befagyasztására kérte a kormányt, amíg ítélet nem születik az ügyben. 

Köves Slomót nem lepte meg a döntés, szerinte ugyanis az izraeli bíróságokon megszokottnak számít, hogy egy ilyen ideiglenes intézkedést kérnek a felperesek. Az ortodox hitközség beadványában ez benne volt, a keresetet pedig befogadták, az első érdemi tárgyalási nap május 9-én lesz – mondta Köves Slomó. 

A kihirdetésben az szerepel, nem kötelező érvényű végzést adtak ki Magyarország Kormánya részére. A rabbi ezt úgy magyarázta, hogy a kormány az ügy úgynevezett formális alperese, mivel ez az intézmény számít kifizető alanynak, és bár nem vele szemben folyik az eljárás, a kormány is részese annak - mondta Köves Slomó. Kijelentette: ez egy precedens jellegű kérdés. Az EMIH vezető rabbija kijelentette: jó döntés, hogy a kormány nem vesz részt a zsidó közösségek vitájában, de ha akarja, ha nem, érintett az ügyben. "Ha odáig jut az ügy, a magyar kormány jogászainak is mérlegelni kell, hogy elfogadják-e a döntést" – mondta Köves, majd hozzátette: ha a felek elfogadják a döntést, a kormánynak is el kell fogadnia azt. 

A Mazsihisz szerint egyetlen vallási bíróság sem rendelkezik hatalommal ahhoz, hogy a magyar kormányt bármire is rákényszerítse. Köves Slomó szerint azonban nem fér kétség ahhoz, hogy egy zsidó vallási bíróság a legjobb fóruma annak, hogy ezt a vitát lefolytassák és döntés szülessen az ügyben. A Mazsihisz azzal is támadta a két zsidó közösséget, hogy direkt vitték ki a nyilvánosságba ezt az ügyet, Köves Slomó azonban leszögezte: az ortodox hitközség beadványa nem a nyilvánosságnak szólt, a Mazsihisz volt az, amelyik a nyilvánosságot is bevonta az ügybe.

Mint mondta, a Mazsihisz egy 2012-ben aláírt dokumentumra hivatkozik az örökjáradék elosztásakor, azonban szerinte a három hitközség által aláírt egyezség nem az örökjáradékról szól, hanem az egy olyan kikényszerített megállapodás, amely "könyöradományt" ad a két kisebb hitközségnek. Az EMIH vezető rabbija kijelentette, nem kibékíthetetlenek az ellentétek a közösségek vezetői között, azonban a Mazsihisz elnökének, Heisler Andrásnak a "másokat bojkottáló mentalitása" nem fér bele – mondta Köves Slomó.

(Kiemelt kép: Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija imát mond a budapesti gettó felszabadulásának 74. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen az egykori budapesti gettó emlékfalánál, a VII. kerületi Dohány utcában, 2019. január 17-én. Fotó: MTI | Koszticsák Szilárd)