Kövér fegyveresei

Az új fegyveres testület feladata a törvényszöveg szerint a házelnök személyi védelme, a „létesítménybiztosítás” a Parlamentben, a Képviselői Irodaházban és „a hivatali szervezet elhelyezésére szolgáló épületekben”. Díszelgést is teljesít, még „az elsődleges tűzoltási és tűzbiztonsági” teendőket is ellátja. Sőt, „a tárgyalási rend fenntartásával kapcsolatos, e törvényben meghatározott feladatokat” is teljesít majd. Különösen pikáns, hogy a mindenkori házelnök irányítja, bár közvetlen parancsot nem adhat az Országgyűlési Őrségnek.

– Kétségtelen: az Országgyűlés működésében is kell lennie valami elemi rendnek. Ám ez nem indokolja, hogy a háznak önálló fegyveres őrsége legyen – mondja Kolláth György alkotmányjogász. – A mai magyar parlamentnek is van belső rendfenntartó ereje: a rendőrség egyik szervezeti egységeként működő Köztársasági Őrezred.

Az Országgyűlési Őrség azonban kiszakad most a rendőrségi kötelékből, ami újabb állomása az egységes rendőrségi szervezet megbontásának, hiszen e folyamat már az államfő és a miniszterelnök személyi védelmét ellátó Terrorelhárítási Központ felállításával megkezdődött. Bár a TEK-et a törvény rendőri szervnek minősíti, mégsem áll az Országos Rendőr-főkapitányság irányítása alatt. Ismert, hogy ennek a titkosszolgálati eszközök alkalmazására is feljogosított szervezetnek az élére Orbán Viktor korábbi személyes testőrét nevezték ki.

Ám nézhetjük a gyakorlati oldalt is. Lesz ugyebár az Országgyűlési Őrség. Ámde a Parlament épületében van a kormányfő munkahelye is. Őt a TEK védi. A legérdekesebb hatásköri szituáció az lehet, ha a kormányfő és a házelnök egyszerre lesz a Szent Korona körül. Mivel a koronaőrök – már 2011 májusa óta – a honvédség kötelékébe tartoznak...

Menjünk a falakon túlra. Ha mondjuk a szépen felújított, pontosabban az 1944-es állapotára patinázott Kossuth térről kigördül valamelyik állami méltóság autója, a közlekedési rend dolgában ki intézkedik? Az országgyűlési őr vagy a rendőr?

Az országgyűlési őrnek – speciális kötelességein és jogosultságain kívül – a rendőrével azonos lehetőségei is lesznek. Egyebek közt például „intézkedhet, helyszínt biztosíthat, kép- és hangfelvételt készíthet, valamint személy- és létesítménybiztosítási intézkedést alkalmazhat” magánlakásban és „közterületnek nem minősülő egyéb helyen” is.

Az Országgyűlési Őrség kényszerítő eszközt is alkalmazhat. Úgymint „testi kényszert, bilincset, vegyi eszközt, elektromos sokkoló eszközt, rendőrbotot, útzárat, megállásra kényszerítést, lőfegyvert”, szintén a rendőrségről szóló törvényben meghatározottak alapján.

Egy kivétel van. „A tárgyalási rend fenntartásával kapcsolatos feladatok ellátása során kizárólag testi kényszert alkalmazhat.” Akár országgyűlési képviselővel szemben is. Ahogy a törvényszöveg mondja: „Az ülést vezető elnök az Országgyűlési Őrséggel kivezetteti az ülésteremből a kizárt képviselőt, ha felszólítása ellenére sem hagyja el a termet.” S ha büntetése alatt megkísérelne bemenni, annak megakadályozásáról „az Országgyűlési Őrség gondoskodik”. (Hogy miként, azt egyébként nehéz lenne kitalálni, hiszen „az ülésezés ideje alatt az elnöklő személy engedélye nélkül még a folyosón sem tartózkodhatnak országgyűlési őrök”.)

Megjegyzendő, nem csupán a házelnöknek van kivezettetési joga, hanem adott esetben az ülést vezető – akár éppenséggel ellenzéki – alelnöknek is. Döntésének jogszerűségét utólag a parlamenti többség ítélheti meg. Vagyis a házelnök és a kormánypárti alelnökök bátran alkalmazhatják ezt a fegyelmező eszközt, míg a kormánypárti felszólalókat megregulázó ellenzéki alelnököket később felülbírálhatja a kormánypárti többség.

Tény, hogy egyre több a durva beszólás, az illetlen, szabályszegő cselekedet a parlamentben, s az Országgyűlés tekintélyét meg kell erősíteni. Hiszen ma már olyan párt is van, amelynek képviselői szívesen követnek el az ülésteremben jogsértést. „Klasszikus” példa, hogy a jelenlegi Országgyűlés alakuló ülésén a jobbikos Vona Gábor pártelnök-frakcióvezető a bíróság által betiltott Magyar Gárda mellényében feszített. Schmitt Pál mint házelnök pedig csak félrenézett. Pedig Kolláth György szerint lett volna hatásos és látványos megoldás, amelynek alkalmazásához nem volt szükség új fegyveres testületre.

– A Ház elnökének a szabálysértés megszakítására lépnie kell. „Ha az Országgyűlés ülésén olyan rendzavarás történt, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az elnök az ülést határozott időre félbeszakíthatja. Ha az elnök elhagyja a székét, az ülés félbeszakad.”

Ezt kellett volna tennie Schmittnek is. Az ülés berekesztésére, felfüggesztésére, megszakítására vonatkozó szabályt az új törvény tartalmazza is. Kolláth György azonban továbbmegy ennél:

– Fel kellett volna kérni az őrezred parancsnokát, hogy a szabálysértőt érjék tetten, távolítsák el az ülésteremből. Nem kellett volna hozzá külön őrség. Aztán jöhetett volna a feljelentés. Persze felvetődik ilyenkor a mentelmi jog kérdése, hiszen az alapvető alkotmányos garancia. A mentelmi jog alól csupán néhány kivétel van, ezek egyike a tettenérés.

Az MSZP frakcióvezető-helyettese, Harangozó Tamás éppen a tettenérésre hivatkozik: egy 2010-es törvénymódosítás következményeként szabálysértések esetén az elkövető 48 órán belüli elfogása tettenérésnek minősül.

A szocialista politikus szerint ez értelmetlen, ezért is fordult az Alkotmánybírósághoz. (Azonban a testület nem tűzte időben napirendre a kérdést.) Mert milyen az, hogy valakinek becsöngetnek a lakásába, és közlik, hogy most tetten érték? Azon a tetten, amit két nappal korábban követett el. Viszont ha már így van, Harangozó végképp nem érti, miért kellene bármely fegyveresnek az ülésterembe lépnie.

A renitens szépen kimehet az ülésteremből, a házelnök feljelentheti, és aztán ráérnek a képviselőt tetten érni.

Harangozó csak egy kis képzelőerőt kér. Mi lenne, ha bemenne az őrség mondjuk egy jobbikosért? A többiek szelíden ülnének, és néznék? Nem valószínű. És akkor hol tartunk? Ott, ahol az előbb: be kell zárni az ülést.

Egyébként is: hogyan van ez elképzelve? Az országgyűlési őr egyik nap – testi kényszert alkalmazva – kivezetné a képviselőt, másnap meg tisztelegne neki?

Elvi problémák is vannak, Harangozó szerint keverednek a hatalmi ágak: az Országgyűlés elnöke diszponál egy végrehajtó szerv működése felett, ráadásul az új szervezettel folytatódik az egységes irányítású rendőrség szétverése.

A kormányoldalról viszont azzal érvelnek, hogy az jelzi a hatalmi ágak szétválasztását, ha nem egy kormánytag, jelesül egy miniszter diszponál az Országgyűlés bármely ügye fölött, beleértve annak védelmét.

A rendőrséget felügyelő miniszter azonban interpellálható, számon kérhető. A házelnök nem. Sőt, ülésvezetés közben is csak ügyrendi hibára lehet fölhívni a figyelmét. Egyéb dologért nem bírálható. Hivatali munkája miatt de facto sérthetetlen. Legfeljebb leváltani lehetne.

Harangozó szerint tiltakozásra adhat okot Kövér László személye is:

– Szemmel láthatóan képtelen uralkodni az indulatain. Egy cserkészcsapatot sem lehetne rábízni, nemhogy egy fegyveres szerv irányítását.

Jó, hogy nem az ülésteremben mondta. Ezért talán kivezetnék.