Hiába tett panaszt Kovács Béla, nem sértették meg az alkotmányos jogait
Kovács Béla, az Európai Parlament egykori (2009-2017) jobbikos képviselője nem tudta meggyőzni az Alkotmánybíróságot, hogy perében megsértették az alkotmányos jogait, ezért panaszát érdemi vizsgálat nélkül visszautasította a testület.
A kalandos életű, már évek óta Moszkvában élő és így a börtönbe egy darabig bizonyosan be nem vonuló Kovács Bélát, aki a vádirat szerint a budapesti orosz nagykövetségen fedésben dolgozó katonai hírszerzőknek adott át értesüléseket többek között energetikai ügyekben, az EP-választásokról, a magyar belpolitikai helyzetről és a paksi atomerőmű bővítéséről, a Kúria 2022-ben, harmadfokú bíróságként a korábbi ítéleteket súlyosítva egyebek mellett kémkedés, az Európai Unió intézményei ellen bűntett miatt öt év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és tíz év közügyekről eltiltásra ítélte – írja a hvg.hu.
Az Ab-hoz benyújtott panasza szerint az Alaptörvénybe ütközött, hogy a titkos adatokra hivatkozva részben zárt tárgyalás zajlott, pedig az esetleges minősített adatok nem tartoztak az ügy lényegéhez. Így „a nyilvánosság számára nem derülhetett ki, hogy milyen okok mentén jutott a bíróság az Európai Unió elleni kémkedés bűncselekményének vádjával összefüggésben első-, másod-, és harmadfokon eltérő döntésre”. Azt is kifogásolta, hogy „nem bejelentésköteles magánbeszélgetéseit minősítették bűncselekménynek”, ráadásul olyasmiért ítélték el, amit az alapul szolgáló törvény hatálybalépése előtt tett.
Az Ab Horváth Attila vezette öt tagú tanácsa azonban az előadó Sulyok Tamás Ab-elnökkel egyetértve nem talált alkotmányjogilag értékelhető indokolást a beadványban, hogy pontosan miért és milyen összefüggésben sérültek a panaszos alapjogai, és sokadszor leszögezte: az Ab nem a bíróságok eljárását értékeli, csak az Alaptörvényt sértő ítéleteket semmisíti meg.
Például „a büntetőeljárásban felmerülő minősített adatok védelmével kapcsolatos konkrét intézkedések, eszközök megválasztásával összefüggő döntések felülvizsgálatára az Alkotmánybíróság nem rendelkezik hatáskörrel”, és ugyanez vonatkozik annak megállapítására, hogy mikor – tudniillik egy törvénymódosítás hatályba lépése előtt vagy után – követte el az elítélt a bűncselekményt. Mindennek alapján az Ab érdemi vizsgálat nélkül visszautasította Kovács Béla panaszát – írja a lap.
(Kiemelt kép: Kovács Béla volt magyar európai parlamenti képviselő 2020. szeptember 24-én a Fővárosi Törvényszéken részt vesz az EU-s kémkedés és az uniós intézmények elleni csalás miatt indított perének tárgyalásán. KISBENEDEK ATTILA / AFP)