Kordonok nélkül vonulnának fel az idei Budapest Pride-on

Az idei Budapest Pride felvonulást beárnyékolja az orlandói mészárlás. Omar Mateen afgán származású, valószínűleg rejtetten homoszexuális beállítottságú férfi ölt meg ötven embert a Pulse nevű melegbárban. A budapesti Pride két szervezője, Karlik Cintia és Holländer Dániel a 168 Órának elmondta, hogy az orlandói mészárlás óta igyekeznek a rendőrséggel együttműködve még jobban megerősíteni a Pride védelmét. A Pride minden programja rendőri felügyelet alatt áll, a szervezők pedig nagyon figyelnek arra, hogy mindenki biztonságban érezze magát. Karlik Cintia hozzátette, a szervezők megpróbálnak évről-évre többet tenni a Pride biztonságáért. Három év alatt 50-ről 250-re növelték a kísérő önkéntesek számát, akik a rendezvény belső rendjére ügyelnek, így a rendőröknek csak kifelé kell figyelniük. Tavaly óta kamerás jogászok is kísérik a felvonulást, akik az esetleges atrocitásokat rögtön videóra veszik.

A Pride fiatal szervezői az orlandói vérengzés óta az LMBTQI (meleg, leszbikus, biszexuális, transznemű, qeer, interszex) közösségben nem félelmet tapasztaltak, inkább erős felháborodottságot. Karlik Cintia a Pride nevében is nyilatkozott: az erőszak egy félelemkeltő eszköz, amelynek az a célja, hogy az emberek elhallgassanak, és ne álljanak ki magukért. Ezért lenne fontos, hogy minél többen legyenek ott július 2-án a felvonuláson. Hatalmas fejlődés, hogy idén sem lesznek rendőrségi kordonok a felvonulók mellett. Évről évre csökken az erőszakos tiltakozók száma, tavaly már csak néhány ilyen volt.

Annak kapcsán, hogy mit lehetne tenni az LMBTQI emberek biztonsága és jobb biztonságérzete érdekében, Karlik Cintia elmondta: Magyarországon az LMBTQI közösséget az eleve létező homofóbiától kellene megvédeni. 2015-ben a Háttér Társaság készített egy kutatást a homofób és transzfób gyűlölet-bűncselekményekről. A kutatásból kiderül, hogy nagy a látencia a gyűlölet-bűncselekmények bejelentésében, és amikor bejelentik őket, akkor is nagyon sokszor nem megfelelő eljárásban részesülnek az áldozatok. Gyakran nem mondják ki a valódi okot, nem előítéletből elkövetett bűncselekményként kezelik ezeket. Ha ezen javítanának, akkor az LMBTQI közösség tagjainak biztonságérzete is lényegesen javulna.

- Orbán Viktor kijelentésére, miszerint a menekültek hozzák ide a homofóbiát, azt mondanám, hogy először mindenkinek a saját háza táján kellene körülnézni, hogy náluk mekkora a homofób és a transzfób hozzáállás a politikai párbeszédben – mondta lapunknak Holländer Dániel. Magyarországon rendszerszintűen látszik, hogyha a politikusok úgy nyilatkoznak emberekről, hogy ők „másodrendű állampolgárok”, „nem teljes értékrendű emberek”, akkor azokat az emberek a társadalom sokkal könnyebben támadja meg akár erőszakos formában is, hiszen legitimálva érzik az erőszakot– tette hozzá Karlik Cintia.

A Budapest Pride január óta futtat egy kérdőívet, amelyben magyarországi LMBTQI emberektől kérdezik meg, hogy számukra mi a legnagyobb probléma. Az eddigi válaszokból kiderült, hogy az LMBTQI emberek számára egyik legfontosabb probléma a sértő politikai közbeszéd, másrészt, hogy nagyon szeretnének tenni valamit a szűkre szabott család fogalom ellen.

A Pride-fesztivál június 24-i megnyitóján Molnár Adrienn, a pécsi LMBTQ-csoport tagja életének legszívszorítóbb időszakát mondta el a megjelenteknek. Ő és párja megpróbáltak örökbe fogadni egy csecsemőt, átestek számos vizsgálaton, egész életüket átvilágították, majd nem sokkal később, amikor az örökbefogadás végre sikerült, elvették a pár hónapos gyereket tőlük. Molnár Adriennék azt üzenték a kormánynak, hogy ők is család lehettek volna. Steiner Kristóf pedig szó szerint elküldte a picsába azokat, akik szerint a barátjával és a kutyájával nem alkothatnak családot.