Kontrollált bulvárteszt

Társadalompolitikával foglalkozó szakemberek szerint a politikusfeleségek előretörése a közösségi és a bulvármédiában azt jelzi, hogy átalakulóban vannak Magyarországon a privacy, azaz a magánszféra védelmének eddig megszokott formái. Azt még nem tudni, mely társadalmi rétegeket lehet elbűvölni a Rogán Cili, Sarka Kata, Vajna Timi által propagált, nem túl bonyolult, viszont messziről sokaknak igen vonzónak tűnő világképpel. Az viszont valószínű: egyelőre a politika bulvárosításának tesztelése folyik.

2016. július 17., 10:20

– Nehéz megítélni, hogy egy paradigmaváltás kellős közepén járunk-e, de kétségtelenül egyre több jel utal arra, hogy javában zajlik a politika elbulvárosítása, elbulvárosodása – állítja Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója. – Elbulvárosítás abban az értelemben, hogy tudatosan irányított folyamatról van szó, és elbulvárosodás annyiban, hogy létező szükségleteket elégít ki. A tudatosságra utal, hogy az első számú „bulvárcsináló” Ómolnár Miklós portálja, a Ripost jár az élen abban, hogy bulvárhíreket szállít politikusokról és hozzátartozóikról. Azt eddig is tudtuk, hogy negatív bulvárhírekkel lejáratni, pozitív hangvételűekkel pedig fényezni lehet egy-egy politikust, de ennek tudatos és szelektált alkalmazása idehaza újdonságnak számít. Mintha most alakulna ki az a politikai bulvár, amely az egyik oldalon kizárólag simogat, a másik oldalra pedig állandóan lövöldöz.

Balogh Lídia társadalomkutató is úgy látja, átalakulóban vannak Magyarországon a privacy, azaz a magánszféra védelmének hagyományos formái. Míg korábban világosan elkülöníthető volt egy amerikai és egy kontinentális felfogás, a határok mintha fokozatosan elmosódnának.

– Az amerikai gyakorlat szerint a magánszférát elsősorban az államtól fontos megvédeni, miközben az amerikai társadalom – amely alapvető értéknek tartja a szabadságjogokat – igen tágan határozza meg a közszereplők körét, akiknek kötelező eltűrniük, ha az emberek bele akarnak látni az életükbe – mondja a társadalomkutató. – Ehhez képest a kontinentális tradíció leginkább a médiától, a nyilvánosságtól óvja a magánszférát. A privacy megítélésében a tengerentúlon a szabadság, Európában a méltóság a kulcsszó. A kontinentális hagyomány szerint egy politikus csak önkéntes alapon nyújthat bepillantást a magánéletébe, míg a tengerentúlon ez lényegében elvárás.

Balogh Lídia szerint épp e hagyományokból következően a politikusok magánéleti botrányainak Amerikában szinte mindig van következményük, míg Európában nem szokás meghurcolni a például egy házasságon kívüli kapcsolatot fenntartó közszereplőt. A társadalomkutató szerint ha a kormánypárti politikusok és a velük szimpatizáló közszereplők feleségének magánéletét az elmúlt hónapokban tudatos akció keretében emelték be a magyar médiatérbe, akkor a Fidesz felrúgott egy európai tradíciót, és arra kell számítanunk, hogy az amerikanizálódás a privacy egyéb rétegeit is átalakítja majd. Hasonlóan látja Hann Endre is, példaként említve Volner János jobbikos frakcióvezető esetét: a politikusok házasságtörése mostanáig csak véletlen lebukás esetén kerülhetett be a hazai bulvármédiába, ám ezúttal az amerikai stílust utánozva lesifotós bevetésével, a célszemély követésével gyártottak bizonyítékot a közszereplő hűtlenkedésének előre kitervelt leleplezésére.

– Új jelenség a rongyrázás is, és erről szintén Amerika juthat sokak eszébe – mondja Balogh Lídia. – A tengerentúlon sokkal inkább elfogadott szokás, hogy az emberek nyíltan bevallják, mennyit keresnek, mibe került az autójuk, a házuk: egy sikerorientált társadalomban mindenki büszke arra, amit felhalmozott. Ehhez képest Európában nem illik közszemlére tenni a vagyont, ráadásul az irigységfaktor is indokolttá teszi a diszkréciót. Idehaza merőben új mozzanatnak számít, ha egy politikusfeleség a közösségi médiában dicsekszik frissen szerzett méregdrága ruhájával, táskájával, esetleg megosztja a nyilvánossággal, hogy épp melyik luxusétteremben vagy szállodában élvezi az életet.

A szociológusok szerint kockázatos vállalkozás a kormányzat részéről a politikusfeleségek médiafuttatása. Azok, akik nem hívei a kurzusnak, ettől biztosan nem válnak azzá, de szokatlan lehet ez a kitárulkozás a magasan iskolázott, keresztény-konzervatív értékeket valló társadalmi rétegnek is. Kutatás híján csak találgatni lehet, hogy a hétköznapjainkba beköltöző női celebek elsősorban a kevésbé iskolázott, legszegényebb társadalmi csoportokban, valamint az anyagi javakat feltétel nélkül tisztelő újgazdagok körében szerezhetnek rajongókat. A szakemberek nem zárják ki, hogy két évvel a parlamenti választások előtt esetleg kontrollált tesztelésről van szó, és az eredmény függvényében még van idő Rogán Cili, Vajna Timi és Sarka Kata celebkultuszának további építésére vagy a kísérlet leállítására.

– Nem lehet nem észrevenni, hogy a három hölgyről tudatosan formált kép mennyire hasonlít a brit királyi családot övező kultuszhoz – mondja Hann Endre. – Nemcsak arra gondolok, hogy Vajna Tímea felvesz egy olyan kalapot, mint Kate Middleton, majd a fényképet azonnal megosztja a követőivel, hanem arra is, hogy ezek a hölgyek egy másik világban élik az életüket, ők és az életvitelük elérhetetlenek egy átlag magyar ember számára. Rendkívül dekoratívak, ami vonzó lehet egy adott férfiréteg számára, a konzervatív-jobboldali közönség pedig azt értékelheti bennük, hogy akár egész nap lóbálhatnák a lábukat a férjük oldalán, ám ők inkább keresnek maguknak valami értelmes elfoglaltságot.

Balogh Lídia szerint hiba lenne a három nő jellemét pusztán a közösségi és a bulvármédiában kialakított kép alapján megrajzolni. Az viszont bizonyosan állítható, hogy a posztjaik és az általuk adott interjúk egy rendkívül egyszerű világ képét jelenítik meg, amelyben a legfőbb érték a gondtalan létezés, a gyermeknevelés, a házastársi szexualitás dicsőítése (fontos, hogy vonzók maradjanak a párjuk számára), a folyamatos jótékonykodás (fogyatékkal élő embereket, beteg vagy árván maradt gyerekeket, védelemre szoruló állatokat segítő kezdeményezéseket támogatnak), a legújabb divat követése, valamint a minőségi ételek-italok fogyasztása. A mindennapi gondok-problémák nem férnek bele ebbe a világképbe. A társadalomkutató hozzáteszi: feltűnő, hogy a három nő számos olyan étel-ital receptet tartalmazó linket posztol, amelyek valójában a Ripostra, a legagresszívebb politikai bulvároldalra vezetnek.

Balogh Lídia szerint akár tudatos akcióról van szó, akár nem, a politikusfeleségek médiatérnyerése óhatatlanul felhívja a figyelmet arra, hogy mennyire hiányoznak a hazai közéletből a női politikusok. „Ezt az űrt átmenetileg – és látszólag – ők is kitölthetik, ám ez nem változtat azon, hogy a női politikusok arányát illetően Európában az utolsók között kullogunk” – teszi hozzá.

Új és részletes adatsorokat közölt a KSH a nyugdíjakról, és nyugdíjasokról. Ezek szerint nyugdíjban vagy egyéb nyugdíjjellegű ellátásban Magyarországon 2 millió 423 ezer fő részesült 2024 elején, a jogosultak 76%-a korbetöltött öregségi nyugdíjat kapott – írja a statisztikai hivatal alapján a Portfolio.