Konrád György: "önkényuralomról beszélhetünk"

Az író szerint azonban a jelenség nem újkeletű, hiszen minden állam vezetői – amennyiben nincsenek megfékezve ebben a hajlamukban - igyekeznek minél több hatalmat maguk alá gyűrni és elhárítani az útjukban lévő akadályokat.

Ez azonban a közvélemény-kutatások szerint egyelőre nem izgatja az embereket. Konrád úgy véli, azért, mert szeretnének bízni a jobb jövőben. A demokráciát eddig egyfajta veszekedésként élték meg, ezért úgy gondolják, jobb lesz, ha mostantól egy akarat érvényesül. Ráadásul az erős vezető iránti rokonszenv talán Magyarországon a legnagyobb – fejtette ki az író. Ennek kapcsán még megjegyezte, az értelmiség mindig gyorsabban reagál az egyes intézkedésekre, mint a közvélemény.

Konrád kitérve a magánnyugdíjpénztárak államosítására úgy fogalmazott, a tulajdon és a szerződés állandósága alapvető értéke az európai civil társadalmaknak, ezért ha az állam felborítja ezt az egyezséget, akkor önkényuralomról beszélhetünk. Amikor uniós tagok lettünk, azt reméltük, hogy már nem a nemzetállami önkény fog dominálni, de valójában az EU-nak nincsenek eszközei olyan jelenségek megfékezésére, amelyeket konszenzusszerűen rossznak tartanak – mondta az

Konrád szerint egyébként nem véletlen, hogy Orbán olyan keleti országokkal példálózik, ahol a vezetőnek rendkívül nagy hatalma van. Ugyanakkor – tekintve, hogy nem akarunk kilépni az Unióból, ráadásul januártól az elnökség szerepét fogjuk betölteni – nem valószínű, hogy az effajta törekvések tartósak lennének – vélekedett Konrád.