Hurráoptimizmusra nincs ok, a Fidesz nagyon erős, az ellenzéki együttműködésnek nincs alternatívája
Hurráoptimizmusra az ellenzéknek az önkormányzati választásokon elért sikere ellenére semmi oka. A Fidesz is erősödött, és ha a másik oldal egysége nem marad fenn, ha nem tudja bizonyítani kormányzóképességét, nincs esélye győzelemre a 2022-es parlamenti választásokon – hallottuk a Political Capital szerdai konferenciáján.
Karácsony Gergely szokásos derűlátásával úgy vélte, a Fidesznek érdeke, hogy ne romoljon tovább társadalmi megítélése, ezért a főpolgármester reméli, hajlandó lesz együttműködésre budapesti kérdésekben. Hangsúlyozta: a pártok nem elegendőek a sikerhez, hiszen több kerületi polgármester megválasztása is mutatta, hogy a civil közösségek támogatása nélkül nem lehet győzni. Egyikük, Baranyi Krisztina, aki a IX. kerület élére került, ugyancsak arról beszélt, hogy ezt az eredményt nem pártok érték el. Ha most azok elkezdenek pozíciókat osztogatni, frakciókra különülve egymással harcolni, gyorsan elvesztik a választók bizalmát. Örsi Gergely a II. kerület új vezetője is hangsúlyozta, nem megengedhető, hogy a pártelitek beleszóljanak az önkormányzatok munkájába. Egyetlenként ütött meg más hangot László Imre XI. kerületi polgármester, amikor méltatta, milyen jelentős erkölcsi támogatást kapott Gyurcsány Ferenctől, a pártja, a DK elnökétől.
„Megtört a Fidesz legyőzhetetlenségének mítosza”
A konferencián mutatták be a Political Capitalnak a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) alapítványának, a Friedrech-Ebert-Stiftungnak a támogatásával készült, „Megtört a Fidesz legyőzhetetlenségének mítosza“ című tanulmányát, amely figyelmeztet, a siker ellenére hosszú és bizonytalan út vezet a 2022-es országgyűlési választásokig. Sikerhez a most még tovább erősödött Fidesszel szemben nélkülözhetetlen az ellenzéki erők egységének fenntartása, nemkülönben az, hogy meggyőzzék a választókat kormányzóképességükről.
Neves politikai szakértők, Lakner Zoltán, Sebők Miklós, Szabó Andrea, Unger Anna figyelmeztettek a veszélyre, hogy a versengeni kezdő pártok a régi mintára a NER-be tagozódó klientúrákat hoznak létre, amivel bizonyosan elveszthetik a szavazók bizalmát. Ugyanakkor parlamenti választásokon civil szervezetek, mozgalmak magukban nem lehetnek sikeresek. Pártokra szükség van – de nélkülözhetetlenek lehetnek a civilek a jelöltek kiválasztásában, megmérettetésükben, amint azt a budapesti előválasztások is mutatták. Fontos tudni, hogy a választásokat az ismert két nagy tábor mellett az a mintegy másfél millió, határozatlan ember, köztük sok fiatal dönti el, akiknek megnyerése nélkül nem lehet győzni. Szükséges, hogy már 2020-ban legyen közös miniszterelnök jelölt
A Fidesz várható taktikáját illetően a szakértők úgy vélték, a túlságosan jobbra csúszott kormánypártot vissza fogják tolni a több választót jelentő közép felé. Ugyanakkor a rezsicsökkentés, a migránsok példájára megjelenik majd új „politikai termék“ a szavazók befolyásolásához – akár ezúttal a szexuális kisebbségek elleni hadjárat. Mindenesetre olyan kérdés, amelynek megítélésében a nem Fidesz-hívek is egyetérthetnek. Várható az is, hogy a „törvénygyár'“ alkalmazkodik az új helyzethez a választójogban, emellett az MTA után a felsőoktatást is elfoglalják.
Így is hatalmas, sőt, nőtt az Fidesz támogatása
Megtört a Fidesz legyőzhetetlenségének mítosza. Ez az a társadalom-lélektani változás, amelyre az ellenzék a jövőben alapozhat, olvashatjuk a Political Capital tanulmányában. A Fidesz mozgósító ereje változatlanul erős, nagy számban képesek újabb szavazókat is bevonni, a nagyobb városokban és a fővárosban is. A kisebb településeken továbbra is jelentős az elköteleződés a kormányoldal irányába, aminek részben az értékválasztás, részben a kiszolgáltatottság, részben az ellenzéki beágyazottság hiánya az oka.
Budapesten és a 23 megyei jogú városon kívül a Fidesz fölénye hatalmas mértékű. Míg 2014-ben még 48-61 % között szóródott a 19 megyében a Fidesz támogatottsága, 2019-ben már 51-69 százalék között szóródik. A Budapesten és a megyei jogú városokon kívüli országos átlaga 4,6 százalékponttal 57,2 százalékra nőtt öt év alatt.
A 2019-es EP-választáson a Fidesz a 2018-as listás eredményeihez képest minden budapesti kerületben és megyei jogú városban javítani tudott szavazatarányán, ami jól jelzi, hogy nem kizárólag a kisebb településeken van tartaléka a kormánypártnak. A Fidesz polgármesterjelöltjeinek döntő többsége még a budapesti kerületekben és a megyei jogú városokban is több szavazatot szerzett, mint öt évvel korábban.
Az ellenzék úgy tudott polgármesteri székeket szerezni, hogy fideszes ellenfele szinte sehol nem gyengült. A korábbiaknál hatékonyabb ellenzéki együttműködés következtében a 2014-es önkormányzati választáshoz képest nagyobb számban tudott az ellenzék újabb szavazókat megmozdítani, mint a Fidesz. 2006 óta először volt olyan főpolgármester-jelöltje az ellenzéknek, akiről el lehetett hinni, hogy képes lehet legyőzni fideszes ellenfelét.
A 2014-es választáshoz képest nagyobb számban voltak hiteles, helyben beágyazott polgármesterjelöltjei az ellenzéknek. Bár - főleg a nagyobb városokban - sokan Orbán-ellenes népszavazásként tekintettek az önkormányzati választásra, az ellenzéknek sikerült azt a réteget is megszólítania, amelyik helyi problémákra várt választ a jelöltektől.
Közösségi médiával a Fidesz egyeduralma ellen
A Fidesz által uralt médiatér és a köztéri hirdetésekhez való hozzáférés szinte teljes ellehetetlenülése után az ellenzék megértette, hogy két fő csatornája maradt, ahol elérheti a választóit: a közösségi média és a közvetlen jelenlét. Az egyik legmeglepőbb fejlemény, hogy a különböző ellenzéki pártok, jelöltek kampánycsapatai viszonylag hatékonyan összehangolták a munkájukat.
Ami a 14 budapesti kerületi ellenzéki győzelmet illeti, már a 2018-as országgyűlési választási adatok mutatták, hogy az összes budapesti egyéni kerületben lényegesen több szavazatot gyűjtöttek a különböző ellenzéki jelöltek kormánypárti riválisuknál. Így aztán az sem lett volna teljesen irreális forgatókönyv, hogy szinte az összes kerületben az össz-ellenzéki jelölt győzedelmeskedik 2019-ben. Ehhez képest a Fidesz 9 ellenzéki polgármesterjelölt győzelmét meg tudta akadályozni.
A 10 megyei jogú városban szerzett ellenzéki polgármesteri cím is felülmúlta az előzetes várakozásokat. Ha viszont azt vesszük alapul, hogy már a 2018-as országgyűlési választáson a 23-ból 21 városban többen szavaztak ellenzéki jelöltekre, mint fideszesre, és most először volt szinte mindenhol összellenzéki jelölt, a mérleg már nem is annyira kedvező az ellenzékre nézve. Mindez jelzi a jelöltek fontosságát és azt, a különböző ellenzéki jelöltekre leadott szavazatok nagyon messze vannak attól, hogy automatikusan összeadhatók legyenek.
Az ellenzéki együttműködésnek nincs alternatívája
Bebizonyosodott, hogy az ellenzéki együttműködésnek nincs alternatívája, de önmagában a kooperáció még nem vezet sikerre. A 2022-es országgyűlési választás együttműködési stratégiájának kialakítása még várat magára, az önkormányzati választási modellből nem következik egyértelműen, hogy melyik utat érdemes választani. Ami biztos: az egyéni kerületekben egyetlen összellenzéki jelöltnek van csak esélye a Fidesz kihívójaként megjelenni, míg a külön, illetve közös lista vitájában mindkét megoldás mellett szólnak érvek.
Az országgyűlési választáson mindössze 106 egyéni mandátumon osztozkodhat valamennyi együttműködésre hajlandó párt. A 2022-es választásig hátralévő két és fél évben a konszenzusos egyéni jelöltek megtalálása és felépítése az ellenzék talán legfontosabb feladata.
Ennél is nehezebb a konszenzusos miniszterelnök-jelölt megtalálása, akiből a polgármester- és egyéni képviselő-jelöltekkel ellentétben csak egy lehet, és nem csak személyi kérdés, hanem a pártok közötti vezető szerepről is szó..
Elkerülhetetlen, hogy a 2019-ben megszerzett önkormányzati pozíciókat a pártok saját hálózatuk, népszerűségük építésére használják. Ez kódolja a rivalizálást a pártok között, de az már csak rajtuk múlik, hogy ez destruktívnak vagy konstruktívnak bizonyul. Rengeteg munka áll azonban az ellenzék előtt ahhoz, hogy tényleges kihívóként jelenhessen meg 2022-ben.
Ha a kistelepüléseken nem tud terjeszkedni az ellenzék, akkor az országgyűlési választókerületekben (ahol a legtöbb vidéki választókerületben a nagyvárosokhoz kistelepülések is tartoznak) kevés esélye lesz mandátumra váltani a városi erősödést. Nem sok jóval kecsegtet, hogy a 2022-es választás előtt, a lakosságmozgások következtében hozzá kell nyúlni a választókerületi térképhez, s mivel a Fidesznek továbbra is megvan a kétharmados parlamenti többsége, vélhetően azokat a kerülethatárokat is módosítani fogja, amelyeket a demográfiai változások miatt nem volna indokolt. Mindenesetre megtört a Fidesz legyőzhetetlenségének mítosza. Ez az a társadalom-lélektani változás, amelyre az ellenzék a jövőben alapozhat – írják a Political Capital elemzői.
