Kollégiumban alkotmányoznának a szocik

Alkotmányelőkészítő kollégiumot állít fel az MSZP. A kollégium vezetője, a párt közjogi kabinetjének első embereként Lamperth Mónika lesz. A kollégium soraiban a párt vezetői szívesen látnák Balogh Andrást, az MSZP köztársaságielnök-jelöltjét, Szigeti Pétert, az Országos Választási Bizottság Elnökét, (aki vélhetően már nem sokáig tölti be ezt a posztot) és mások mellett Takács Albert korábbi igazságügyi és rendészeti minisztert. A párt széleskörű társadalmi egyeztetést szeretne a leendő új alaptörvényről, ezért kikérné civil szervezetek, – s internetes hozzászólási lehetőségek, konferenciák révén – bármely állampolgár véleményét.

A kialakuló koncepciót a frakció a parlamenti munkában, s a felálló, negyvenöt fős alkotmányelőkészítő eseti bizottságban is képviselné. Ide az MSZP képviselőcsoportja 7 embert delegálhat, a Fidesz 26, a KDNP 4, a Jobbik 6, az LMP pedig 2 tagot ajánlhat. A bizottság elnökét és két alelnökét a kormánypárti, míg egy alelnökét az ellenzéki képviselőcsoportok javaslata alapján választják meg.

- Nagyon rövid idő áll rendelkezésre, miután a Fidesz 2011 június 30-áról 2010 december végére módosította a határidőt, ameddig a bizottságnak az új alkotmány alapelveit - egy országgyűlési határozati javaslat formájában le kellene fektetnie – mondja Lamperth Mónika. – Az pedig sűrű időszak lesz költségvetéssel, adótörvényekkel, nem marad idő társadalmi vitát folytatni. A kollégium ezért terveink szerint még a nyári parlamenti szünet előtt összeáll.

Az eseti bizottság létrehozása mellett Orbán kérésére egy külön testület is működni fog, amely az új alkotmány koncepcióját dolgozza ki. Ennek tagjai: Boross Péter, Pálinkás József, Szájer József, Schöpflin György, Stumpf István, Pozsgay Imre.

Lamperth szerint probléma, hogy miközben a Fidesz forradalomról és alkotmányozó nemzetgyűlésről beszél, sem a választási, sem a kormányprogramból nem derül ki konkrétan, a kétharmados többség birtokában megalkotott új Alkotmány milyen célok és elvek mentén fogalmazódna meg.

Sejtéseink persze lehetnek, például a trianoni emléktörvény bevezetése is iránymutató: „Mi, a Magyar Köztársaság Országgyűlésének tagjai, azok, akik hiszünk abban, hogy Isten a történelem ura, s azok akik a történelem menetét más forrásokból igyekszünk megérteni”. Az állampolgárokat hívőkre és ateistákra felosztó csoportosítás az Orbán által többször is példaként emlegetett lengyel alkotmány preambulumában is megtalálható. A lengyel alaptörvény szerint az állampolgárok egyik csoportja azoké, akik hisznek Istenben, az igazság, a jóság és a szépség forrásában, a másiké pedig akik nem osztoznak ebben a hitben, de tiszteletben tartanak más egyetemes értékeket. Orbán a szöveget egy tévéinterjúban mestermunkának nevezte, miközben hazánk alkotmányában semmilyen tisztelni valót nem talál.

- Alkotmányunk betölti legfontosabb funkcióját: garantálja a demokratikus működést. De ahogy változik a világ, szükség lehet új szabályozásra, amely egy modern, európai alkotmányt jelent – véli Lamperth. – Az ilyen alaptörvényben egyértelmű cövekként megtalálható az állam szociális szerepe, az érdekegyeztetés fontossága, tartalmazza a munkavállalói szempontokat, a szociális és környezeti jogokat és a személyes szabadság garanciáit.

Lamperth Mónika a kollégium tagjait még nem kívánta nevesíteni, csak annyit mondott, nemcsak jogászokat várnak soraikba.