Klajit – egy igazi pécsi világszenzáció
A Föld legkeresettebb ásványa most a klajit, melyet egy pécsi gyűjtőről, Klaj Ferencről neveztek el. Mindössze négy darab létezik belőle, és csak pár hete ismeri a világ.
A Bama.hu beszámolója szerint
Az elmúlt 200 évben mindössze nyolc magyar ásványt jegyeztek be világszerte, melyből ötöt neveztek el ismert tudósokról – Eötvös Loránd fizikusról, Semsey Andorról, a Nemzeti Múzeum alapítójáról, Koch Sándorról, a Szegedi Egyetem rektoráról és Krenner Józsefről, a Magyar Ásványtár létrehozójáról –, a többi a kémiai összetételéről kapta a nevét. A pécsi Klaj Ferenc tehát illusztris társaságba került, s az egyetlen élő magyar személy, akinek ásvány őrzi a nevét.
A volt bányász postavölgyi otthonában mutatta meg a leletet, melynek három társát a Magyar Nemzeti Múzeumban és a Hermann Ottó Múzeumban őrzik A volt bányász postavölgyi otthonában mutatta meg a leletet, melynek három társát a Magyar Nemzeti Múzeumban és a Hermann Ottó Múzeumban őrzik
Az egykori uránbányász postavölgyi otthonában mutatta meg lapunknak a különleges leletet, melynek három társát már a Magyar Nemzeti és a Hermann Ottó Múzeumban őrzik. – Recsken, a Lahóca-hegyen leltem rá a fél milliméternél kisebb réz-mangán-arsenátos ásványra, s naponta bombáznak Hamburgtól Sidney-ig az üzenetek az interneten, hogy adjam el, vagy szerezzek egyet nekik is – számol be a fejleményekről a gyűjtő. De nem adom el semmi pénzért, bár az igazi értéke számomra az, hogy klajitnak hívják, hiszen az ásványgyűjtők Nobel-díjának számít egy ilyen elismerés. Harmincévi országjárás, régi bányák meddőhányóin kutakodás eredménye ez.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Klaj Ferenc 10 éve találta a recski ritkaságot, de hihetetlen hosszú az elismerési eljárás, másrészt rendkívül drága műszer szükséges a hitelesítéshez, s az erre alkalmas röntgendiffrakciós készüléket (használtan is 30 millió forintba került) csak tavaly szerezték be az országban. Az pedig, hogy mi lesz egy új ásvány elnevezése, sohasem a megtalálóján, hanem a tudományos leíróján múlik – jelen esetben a Herman Ottó Múzeum két minerológusán, akik végül a hazai körökben jól ismert pécsi ásványgyűjtőt, a ritkaság meglelőjét választották névadónak.
Klaj Ferenc nem ül azonban ezután sem a babérjain, otthonában rámutat egy színes sarokra, ahol mintegy félszáz ásvány sorakozik. – Ezek szulfidos előfordulások, amit az ország különböző pontjain találtam. Tudomásom szerint ebben az esztendőben sikerül az országban egy olyan műszert is munkába állítani, amelyik alkalmas ezen ásványok hitelesítésére, s véleményem szerint 4-5 világújdonság innen is kikerül majd.
