Kivonultak a parlamentből az ellenzéki pártok, a nyugdíjfolyósítóhoz mentek a köztisztviselői rabszolgatörvény miatt
Nem vesznek részt a parlament hétfői ülésén, és a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának fővárosi épületéhez mennek ellenzéki pártok, amelyek – ígérték – megtámadják az Alkotmánybíróság előtt a most hatályba lépett kormányzati igazgatásról szóló törvényt.
Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP frakcióvezető-helyettese hétfői budapesti sajtótájékoztatón a parlamenti üléstől való távolmaradásukat azzal indokolta, az Országgyűlésben A hét van, és nem hajlandók asszisztálni a Fidesz propagandahétfőjéhez. hassonlóan ahhoz, amikor két héttel ezelőtt az esztergomi Suzuki-gyárhoz vonultak.
Közölte, nem fejezik be a munkát, hanem nyugdíjfolyósítóhoz mennek az ellen tiltakozva, hogy a kormányzati tisztviselőknek március 1-jétől napi kilenc órát kell dolgozniuk, csökkentették az alapszabadságukat és több jogukat is elvették.
A szocialista politikus szerint a Fidesz rabszolgává tette a magyar munkavállalókat.
A nyugdíjfolyósítóhoz mennek ellenzéki pártokArató Gergely, a Demokratikus Koalíció frakcióvezető-helyettese bejelentette, az ellenzéki pártok az Alkotmánybírósághoz fordulnak, mert az Országgyűlés december 12-i botrányos ülésén jogellenesen fogadta el kormányzati igazgatásról szóló törvényt. A jogszabály sérti azokat a jogokat is, amelyeket a magyar törvények és a nemzetközi kötelezettségek garantálnak minden magyar munkavállalónak, így a köztisztviselőknek is,- magyarázta. Értékelése szerint a törvény miatt most már a kormányzati tisztviselők sem a haza értékes dolgozói, hanem a kormány rabszolgáivá váltak.
Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője közölte, az ellenzék az elmúlt 9 évben konstruktívan állt a parlamenti munkához, részt vett a törvényalkotásban, a bizottságok munkájában, kérdezték a miniszterelnököt, de Orbán Viktor és kormánya magasról tesz az ellenzékre és a parlamenti munkára. Azt hangoztatta, nem hagyják, hogy Orbán Viktor kizsigerelje a magyar munkavállalókat, fizetség nélkül dolgoztassa őket, miközben folyamatosan hazudik a magyar embereknek.
– Ha a parlament falain belül nem tudnak küzdeni, akkor az utcán mutatják meg Orbán Viktornak, hogy van ellenállás
– tette hozzá.
Kepli Lajos, a Jobbik országgyűlési képviselője szerint az összellenzéki együttműködést a kormány hozta össze a rabszolgatörvénnyel, és ez az együttműködés addig fog tartani, amíg a kormány folytatja ámokfutását. Jelezte, mindenkiért kiállnak, akit a kormány politikája hátrányosan érint.
Csárdi Antal, az LMP frakcióvezető-helyettese arról beszélt, ha olyan sikeres a gazdaság, ahogy a kormánypropaganda szajkózza, akkor a kormánynak van arra lehetősége, hogy a munkarabszolgaság helyett más megoldást kínáljon. Emlékeztetett arra, hogy a köztisztviselői illetményalap 2008 óta változatlan.
Szél Bernadett független országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy a közszféra rabszolgatörvénye negyvenezer embert érint és a kormányzati igazgatásról szóló törvénnyel Orbán Viktor kifejezetten a dolgozó nőket bünteti, ugyanis a közszférában dolgozók 70-80 százaléka nő. Szerinte végtelenül álszent és igazságtalan az a kormánypropaganda, amely feladatokat ír elő a nőknek, közben látványosan bünteti őket egy ilyen törvénnyel.
Bősz Anett, a Magyar Liberális Párt színeiben politizáló független országgyűlési képviselő azt mondta, a munkaerőhiányra nem az a megoldás, hogy lábbal tiporják a munkavállalói jogokat, inkább olyan gazdasági és társadalmi környezetet kellene biztosítani, amely jó a munkáltatónak és a munkavállalónak is. Ez az, amire Orbán Viktor rendszere képtelen, hangoztatta.
A képviselők 15 óra körül érkeztek az igazgatósághoz. Azt ígérték, hogy a tárgyalásaik után újabb sajtótájékoztatót tartanak.
Azután, hogy találkoztak dolgozókkal, illetve az intézmény vezetőivel, Korózs Lajos MSZP-s képviselő rögtönzött sajtótájékoztatón elmondta: egyértelművé vált számukra, hogy az igazgatóságnál alkalmazni fogják a „rabszolgatörvényt”. Az igazgató nem tudott választ adni arra, hogy a dolgozó édesanyákat hogyan érinti a szabadság lerövidítése és a bővített munkaidő – tette hozzá. Varju László DK-s képviselő úgy fogalmazott: kiderült, hogy a munkavállalókat kizsigerelik minden olyan hivatalban, ahol „az Orbán-féle rabszolgatartók” ezt megtehetik. Kepli Lajos (Jobbik) arról beszélt, hogy az országgyűlési képviselőknek fontos feladatuk lesz a jövőben is, hogy ellenőrizzék mindazon intézményeket, ahol "üzemszerű visszaélés" történik a törvényekkel. Nem fogják hagyni, hogy a nyugdíjfolyósítónál vagy bárhol máshol lábbal tiporják a munkavállalók jogait - fűzte hozzá. Szél Bernadett független országgyűlési képviselő úgy vélekedett, hogy az intézményben agyondolgoztatják a munkavállalókat. Ugyanakkor elképesztőnek nevezte, hogy két héttel a határidő előtt nem lehet tudni, hogy a dolgozók miként fognak hozzájutni a beígért béremeléshez. Tordai Bence (Párbeszéd) arra hívta fel a figyelmet, hogy a nyugdíjfolyósító dolgozóinak kizsákmányolása kihat az egész társadalomra, a szolgáltatások minőségére. Az igazgató elismerte, hogy humánerőforrás-fejlesztéssel javulhatna a szolgáltatás minősége, ehhez képest az elmúlt évben minden hetedik embert kirúgták - jegyezte meg az ellenzéki politikus. Bősz Anett (Liberálisok) az mondta, a kormány sem a munkavállalók jogait, sem méltóságukat nem tiszteli. A rabszolgatörvény a súlyos munkaerőhiány bevallása, és a közszolgáltatások elégtelen működése még fel is fogja erősíteni a nagyfokú elvándorlást – fogalmazott a politikus.
