Kiss Ambrus: A jelenlegi kormányzati logikával nem tudunk együttműködni

– Önnek mi volt a január 26-i közgyűlés legfontosabb napirendi pontja?

– A fővárosi dolgozók béremeléséről szóló, és további munkavállalókra való kiterjesztéséről, valamint a Budapest-pótlék biztosításáról döntöttünk. Utóbbi a főváros intézményeinél régebben dolgozók anyagi elismerése. Ezt a Budapest-pótlékrendszert még 2020-ban kezdtük el, 2021-ben azonban nem tudtuk folytatni, most arról határoztunk, hogy idén tovább megyünk ezen az úton.

– A béremelést – „faramuci” költségvetésüknek megfelelően – félévre vállalják?

– Abban az értelemben féléves a költségvetésünk, hogy van benne egy 20 milliárd 520 milliós kompenzációs igény az iparűzési adórendszer átalakításából következően. Nagy kérdés, hogyha nem érkezik meg a kormánytól ez a pénz, mi lesz a második félévben. A béremelés azonban természetesen nem félévre vonatkozik.

– A béremelésre való 15 milliárd forint mekkora tétel a főváros költségvetésében?

– Ez az összeg az egész éves béremelés fedezete. Összesen 25 ezer dolgozónk van, de a Vízművek, Csatornázási Művek és a Gyógyfürdők esetében nem a főváros finanszírozza a működést, így ezek a cégek saját bevételeikből gazdálkodják ki a béremelést. A 15 milliárdos éves keret, 24 ezer dolgozó számára tesz lehetővé átlagosan 15%-os emelést. Fontos, hogy a kormány 20%-os béremelést ígért a szociális szférában, ugyanakkor a most megjelent kormányrendelet alapján azt látni, hogy ez valójában csak 13%. Átvernek bennünket, tehát van teendőnk ezzel kapcsolatban, és a szakszervezeteket is segítségül kérve meg kell szereznünk a különbözetet.

– A héten Baranyi Krisztina beszélt arról a Keljfeljancsiban, hogy a 18 fős ferencvárosi képviselőtestületből tízen olyan képviselői illetményemelésre tettek javaslatot, amelyet indokolatlan mértékűnek, az országgyűlési választás előtt politikai csapdának lát. Összehasonlítási alapként megjelent a Fővárosi Közgyűlésben dolgozók bérezése is, az alpolgármesterek és polgármesterek fizetésének állami emelése. Mennyire háborús terep ez?

– A kormány „ügyes helyzetet” állított elő. A polgármesterek és a főpolgármester fizetését törvény határozza meg, amit a parlament egyeztetés nélkül módosított, így automatikusan megemelkedtek a juttatások. A főpolgármester fizetését centire meghatározza a törvény, ettől a Közgyűlés nem tud eltérni. Az a probléma, hogy a béremelkedést az önkormányzatoknak kell kigazdálkodniuk, plusz forrást – a kistelepülések kivételével – nem biztosítottak hozzá.

– Milyen fontos napirendi pont volt még?

– Az étkeztetési nyersanyagnorma emeléséről szóló döntés is fontos. A főváros ugyanis étkezést biztosít azon iskoláknak, amelyek fővárosi tulajdonú épületben működnek. Az étkeztetés költségeihez 2019-ig egyharmad-egyharmad-egyharmad arányban járult hozzá az állam, az önkormányzat és aki elfogyasztotta. Miután drámaian megnőttek az élelmiszerárak, a felmerülő különbözetért valakinek helyt kell állnia: ennek következtében ma az önkormányzat hozzájárulás a teljes étkeztetési költség közel 45%-át állja.

– Volt fejlemény a Városháza eladásával kapcsolatos vizsgálóbizottsági munkáját illetően?

– A Városháza el nem adása ügyében a bizottság lezárta a munkáját, megtette a jelentését, amely a budapest.hu oldalon olvasható. Ezzel a bizottság elvégezte a munkáját és meg is szűnt. Ezt követte a szokásos politikai buborék, mivel a bizottság jelentését nem egyhangúan, hanem 4-3 arányban fogadták el. A többség arra a megállapításra jutott, hogy semmilyen eladási szándék nem volt megállapítható, ahogy a jutalékos rendszerre sem találtak bizonyítékot.

– Milyen sebet ejtett az önnél folytatott házkutatás? Alapját képezheti-e ez egy későbbi sérelmi politizálásnak?

– Sérelmi politika nem jellemez, legalábbis nagyon remélem. Már csak azért sem, mert úgy kell tennem, mintha minden rendben lenne.

– Az Ön értelmezésében miről szól a Haggenmacher-villa eladásának története?

– Az önkormányzat 2016 óta árulta ezt a villát, azóta nem volt rá jelentkező. A nyílt pályázatra most jelentkezett egy. Az államnak elővásárlási joga van. Mi örülünk, hogy az állam megveszi, Fürjes Balázs államtitkár pedig ígéretet tett a felújításra. Nekünk ezzel nincs problémánk. Megvették, tartsák karban. Van rá pénzük, hiszen elvették a Fővárosi Önkormányzattól.

– Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Zene Háza átadásán arról is beszélt, hogy a Liget Budapest-projekt jelen állapotában torzó, és amennyiben a fennálló hatalom nyer áprilisban, úgy megépítik az új Nemzeti Galériát. Ez ellentmondásban áll korábbi, 2019-ben tett ígéretével. Hogyan értékeli a miniszterelnök szavait?

– Van a városnak egy demokratikusan megválasztott vezetése, amely programjában vállalta, hogy a több zöld irányába halad. Amikor Karácsony Gergely főpolgármester nagy arányban győzött, a kormány azt gondolta: most nem lehet elindítani a buldózereket, hogy építkezzenek, egy kicsit lapulunk, megvárjuk a 2022-es választásokat és utána elindítjuk a gépeket. Ezzel szemben az lenne a helyes, ha leülnének a felek és megállapodnának a legkisebb közös többszörösben, ami mindenkinek elfogadható. Nekünk nem elfogadható új épületek felhúzása. Ezt pontosan tudja a kormány.

– Történelmietlen felvetés, de ha lett volna felkérés, elment volna a Magyar Zene Háza átadására?

– Nem mentem volna el, éppen azért, mert hiszek a társadalmi párbeszéd erejében. Az egész Városliget-ügy azt jelképezi, hogyan lehet hatalmi arroganciával, „csakazértis”-alapon politikát folytatni. Ha a főpolgármester elment volna a megnyitóra, ezzel pont ezt a hatalmi arroganciát legitimálta volna.

– Mi a közelgő választások jelentősége a főváros és a kormány relációjában?

– Nekünk a mindenkori kormánnyal kell együttműködnünk a választók felhatalmazása alapján, de azt látjuk, hogy a jelenlegi kormányzati logikával nem tudunk együttműködni, mert elveszi a levegőt, a szabad mozgásteret, béklyókat rak ránk szinte minden döntésével. Ha 2022 májusában mégis Orbán Viktor alakít kormányt, akkor is valószínű az a forgatókönyv, hogy az összes budapesti egyéni választókerületet elveszítik.

– Felszabadulást okozna, ha nyerne az ellenzék?

– Abból a szempontból igen, hogy Márki-Zay Péter kormányalakítása esetén csak akkor van stabil kormánytöbbség, ha támaszkodik – mind fővárosi, mind országos szinten – a polgármesterekre. Politikai értelemben a változás 2019-ben indult meg, amikor az ellenzék képes volt jelentős pozíciókat szerezni az önkormányzati világban. És felszabadulás lenne abban az értelemben is, hogy végre az önkormányzati világ le tudná vetni magáról a béklyókat, és végre nem arról lenne szó, hogy a kormány szabja meg az önkormányzatoknak, mit fejlesszenek, egyáltalán, hogy mit tegyenek.

Az adást itt tudja meghallgatni.

(Kiemelt képünk: Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes háttérbeszélgetést tart a Fővárosi Közgyűlés jövő heti ülésének előterjesztéseiről, aktuális kérdésekről 2021. augusztus 27-én. Fotó: Adrián Zoltán / 168.hu)