Kinek a pénzén golfoztak Szumátrán a magyar képviselők?

Véletlen vagy sem, mind a Békés Megyei Önkormányzat, mind Szarvas városa az együttműködés összekötő kapocsának a nyugat-békési városban működő Halászati és Öntözési Kutatóintézetet nevezte meg, amelynek remek távol-keleti kapcsolatai vannak. Az egyelőre nem világos, hogy ez a távoli városok és térségek között hídszerep pozitív fejlemény az intézmény számára vagy kritika vele szemben.

„A felek közti jóakarat, barátság és megértés előmozdítása, valamint a szorosabb együttműködés kialakítása érdekében Békés Megye Képviselő-testülete kinyilvánítja azon szándékát, hogy a későbbi együttműködés alapjául Békés megye és az Indonéz Köztársaság Észak-Szumátra tartománya között testvérmegyei kapcsolatot kíván létesíteni” – áll abban, a régebbi idők hangütésére emlékeztető szövegben, amelyet határozati javaslat gyanánt fogadtak el másfél éve Békéscsabán. Ráadásul vita nélkül, 29 igen és 1 tartózkodás mellett. Aztán létre is jött a testvérmegyei kapcsolat, aláírták az erről szóló szerződést.

A testvérmegyei szerződésig vezető út első lépése egy szándéknyilatkozat volt, amely szerint az együttműködés területe: a kultúra és az idegenforgalom, a kereskedelem és az ipar, az oktatás és a tudomány, valamint a sport és az információcsere lesz. Ezek kerültek be utóbb a szerződésbe is. Ennek értelmében alig van olyan szelete az életnek, amelyben ne tudna együttműködést elképzelni egymással az egyre jobban leszakadó Békés megye a tőle több mint 10 ezer kilométerre lévő Észak-Szumátrával. Felmerülhet a kérdés, hogy aki mindenben együtt akar működni, az valójában mit is akar?

Golfozni Észak-Szumátrán

Domokos László, a Békés Megyei Közgyűlés fideszes elnöke a kapcsolatfelvételről annak idején elmondta, Magyarország Indonéziába delegált nagykövete gyulai származású, és az ő révén kereste Békés megyét az ázsiai tartomány. Látjuk, min múlik a későbbi jó barátság és a testvériség.

Domokos ehhez hozzátetette: az együttműködés elsőrendűen a felsőoktatás és a halászati kutatás terén várható, egyelőre azonban nem igényelt forrást a közeledés. Jelezte, csak akkor lesz a kapcsolatból bármi is, ha az előnyökkel jár a megyének.

Idekívánkozik, hogy a halászati kutatás terén az együttműködéshez nem szükséges Békés és Észak-Szumátra között az önkormányzati testvérkapcsolat, azt a szarvasi központú halkutatási intézet évek óta folytatja az indonéz partnerrel. A felsőoktatásra pedig nincs semmi ráhatása a megyei önkormányzatnak. Lévén, hogy az egyetemek és főiskolák központi normatívából gazdálkodnak, másrészt széles körű autonómiájuk miatt meglehetős önállóságot élveznek.

A kapcsolatból pedig eddig leginkább az az előny származott – forrást is igénylően –, hogy az utóbbi másfél évben két békési delegáció járt Észak-Szumátrán, ahova többszöri átszállással, 13-14 órás repülőúttal lehet eljutni.

A Békés Megyei Közgyűlés ülésén az indonéz kapcsolat iránt elsőként Macsári József (MSZP) képviselő érdeklődött, amikor azt kérdezte: az általános takarékoskodás jegyében vajon milyen előnyöket kell remélnünk az indonéz Észak-Szumátra tartománnyal való kapcsolatfelvételtől? Ezt követően a megyevezetés őt is delegálni kívánta abba a csapatba, amely Észak-Szumátrába ment látogatóba, ám ezt Macsári elvi és erkölcsi okok miatt visszautasította. Így a megyei fideszes vezetés egy másik szocialistát vitt helyette.

„Itt a pénzkidobáson kívül gyakorlatilag semmi másról nincs szó. Másrészt nemhogy érdemi, hanem egyáltalán, semmilyen valós információval nem rendelkezem az együttműködésről, de azt hiszem, a közgyűlés sem” – nyilatkozta a 168ora.hu-nak Macsári József.

Annyit tudni, hogy a két, a Viharsarokból útra kelő Észak-Szumátrára utazó delegáció létszáma esetenként 5-6 fő volt. A repülőjegyek, a repülőtéri illetékek és a biztosítás összességében milliós nagyságrendű. Igaz, a vendéglátók az ottani költségeket állták, ahogy igaz az is, hogy az indonéz küldöttség itteni tartózkodását a megyei önkormányzat fizette. Mint megtudtuk, a megyei képviselő urak – oly sok minden más mellett – Észak-Szumátra egyik előkelő golfpályáján kipróbálhatták ebbéli tudásukat is.

Távol, kelet

2009 augusztusában a Csendes-óceán partján, tehát a kínai Távol-Keleten fekvő, több mint ötmillió lakossal rendelkező – más források szerint 6,2 milliós – Wushi városával kötött testvér-települési szerződést a szarvasi önkormányzat. (A kínai város háromszor akkora, mint Budapest, de Berlint is simán lekörözi.)

A dokumentumot Babák Mihály (Fidesz) polgármester és országgyűlési képviselő ekkor írta alá a kínai nagyvárosban. A szarvasi küldöttségben – a politikai ökumenét biztosítandó – helyet kapott a város szocialista országgyűlési képviselője, Földesi Zoltán is, aki Babákhoz hasonlóan listáról került be a törvényhozásba.

Mint ekkortájt fogalmaztak: Szarvas életében, a Halászati és Öntözési Kutatóintézet okán, nem új keletű a kínai kapcsolat. Ebből kiindulva merült fel néhány évvel ezelőtt az önkormányzati szinten történő együttműködés kérdése is. Hogy pontosan hogyan és miért, nem teljesen világos.

Babák Mihály elmondta: gazdasági és kulturális téren egyaránt szeretnék szorosra fűzni a szálakat. Wushi vezetői részéről nagy érdeklődés mutatkozott az itteni kultúra iránt, míg a szarvasi vezetők keresik a lehetőséget, hogy kiállításokat rendezzenek a kínai városban, illetve művészeti csoportok is kiutazzanak.

Földesi érdeklődésünkre fontos nyitásnak nevezte, hogy kínai testvérvárosa van Szarvasnak, és nem találta aggályosnak, hogy egy kicsit messze van, s hogy óriásiak a méretbeli különbségek. Meglátása szerint a világ leendő első számú szuperhatalmára nagyon figyelni kell. Ám hogy ehhez testvérvárosi kapcsolatra volna szükség, legalábbis kérdéses.

Sirámok és Altató

Közben a Békés Megyei Önkormányzat és Szarvas városa folyamatosan panaszkodik a forráshiányra, az elvonásokra, amelyeket a szocialista kormányzat hibájából kell elszenvedniük. Mindezt időnként megspékelik egy kis, a kormánynak tulajdonított tudatos vidékrombolással, leépítéssel.

Mégis, ilyen testvérvárosi és testvérmegyei extremitásokra valahogy és valamiből futja. Mégse lamentáljunk ezen, inkább idézzük ide József Attila halhatatlan versének, az Altatónak egy strófáját:

„A távolságot, mint üveg
golyót, megkapod, óriás
leszel, csak hunyd le kis szemed, –
aludj el szépen, kis Balázs”

Hát így. Aludjunk és álmodjunk mi is minél szebbet és nagyobbat.