Kimondta az Alkotmánybíróság: önkényesen különböztette meg a kormány a nyugdíj előtt álló tanárokat

Mindkét szakszervezet, elsősorban a beadványt jegyző Pedagógusok Szakszervezete üdvözölte, hogy a tanárok számára igazságos döntést hozott az Alkotmánybíróság (Ab). Tavaly szeptemberben fordult ugyanis a taláros testülethez a Pedagógusok Szakszervezete, s egy évvel később, épp a karácsonyi ünnepek előtt döntött is az Ab arról, hogy az idősebb, csaknem nyugdíjkorhatár előtt álló tanárokat jogszerűtlenül különböztették meg, amikor bevezették a pedagógus-minősítési rendszert. A Schanda Balázs vezette öttagú tanács megsemmisítette a pedagógusminősítésről szóló kormányrendelet egy részét, mert „észszerű indok nélkül, tehát önkényesen” határozta meg egyes pedagógusok átsorolását.

Köztudott, hogy a kormány kizárta az automatikus Pedagógus II. fokozatba történő átsorolását azoknak a nyugdíj előtt álló pedagógusoknak, akiknek a minősítési eljárását az Oktatási Hivatal sikertelennek minősítette. Most az Alkotmánybíróság ki is mondta, hogy az eljárás nemhogy jogszerűtlen, alaptörvény-sértő is volt.

A határozat felidézi: a köznevelési törvény 2013-tól vezette be az új előmeneteli rendszeren alapuló pedagógusi életpályát. Ennek alapján minden tanárnak minősítő vizsgát kell tennie, aminek eredményétől függ a besorolása és a fizetése. Ez alól felmentették azokat, akiknek legfeljebb tíz tanévük volt hátra a nyugdíjig, de ez azzal járt, hogy a gyakornokság utáni legalacsonyabb fokozatba sorolták őket, függetlenül több évtizedes gyakorlatuktól és szakmai eredményeiktől. Aki ezt sérelmezte, az önként jelentkezhetett a minősítő vizsgára.

Közben a kormány is rájöhetett, hogy nem igazságos a legidősebbeket a kezdők közé sorolni alacsonyabb fizetéssel, és 2016-ban a törvény adta felhatalmazás alapján úgy döntött: a nyugdíj előtt állók kerüljenek a magasabb, „Pedagógus II.” fokozatba. Csakhogy ez nem vonatkozott azokra, akik korábban önként jelentkeztek vizsgára, de az sikertelen volt. Ez ellen tettek alkotmányos panaszt többen, mondván: egy nem kötelező vizsga eredménye alapján ne zárják ki őket az előléptetésből és a nyugdíjukba beszámító magasabb fizetésből.

Az Alkotmánybíróság most megállapította, hogy a végrehajtási kormányrendelet rengetegszer módosult, így sokszor, s sokan kizárólag azért nem feleltek meg a minősítő eljáráson, mert az való jelentkezés valamilyen formai, illetve technikai hibában szenvedett. Éppen ezért a testület határozata most úgy érvelt: „a minősítő eljárás sikertelen volta nem értelmezhető egyértelműen akként, hogy az magának a minősítő eljárásra önkéntesen jelentkező pedagógus … szakmai alkalmassága, illetve a szakmai felkészültsége egyfajta alacsonyabb minőségben való mércéje lenne.”

Az alkotmánybírák ezért visszamenőleges hatállyal megsemmisítették az érintett pontot a rendeletben, vagyis azoknak a nyugdíj előtt álló tanároknak is jár a feljebb sorolás már 2017. január 1-től, akik az önkéntes vizsgán valamiért nem feleltek meg.

A határozathoz egyedül Pokol Béla alkotmánybíró. fűzött úgynevezett különvéleményt, kifogásolva, hogy a tanárok nevében a Pedagógusok Szakszervezete nyújtotta be az alkotmányjogi panaszt, pedig szerinte „a szakszervezetek munka törvénykönyvben biztosított érdekképviseleti joga az alkotmánybírósági panaszeljárásra nem terjed ki”. Persze Pokol nemcsak a panasz befogadásával, hanem a többségi határozat tartalmával sem értett egyet. Sokadszor megismételte azt a véleményét, hogy az Ab – még a mostani összetételében is – túlzottan korlátozza a törvényhozókat.