Kevesebb a bűnöző a T.Házban – legalábbis a hivatalos statisztika szerint
Nagy vihart kavart, főként a kormánypárti közvéleményben, hogy Jakab Péter, a Jobbik új parlamenti képviselője hétfőn a Házban „A lopott pénz visszajár, ugye?” címmel nyújtott be interpellációt Orbán Viktor miniszterelnökhöz, a korrupcióról szóló beszédet pedig ezzel a vezette fel:
„Bevallom őszintén, kicsit meg vagyok szeppenve, nem azért, mert ez az első parlamenti felszólalásom, hanem azért, mert Isten bizony ennyi bűnöző előtt én még életemben nem beszéltem".
Kövér László házelnök azonnal félbe is szakította az interpellációt, hogy keményen rámorduljon Jakabra: „Ahhoz képest, hogy ez az első hozzászólalása, feltűnő modortalanságról és ostobaságról tett tanúbizonyságot. (...) Legyen szíves, válogassa meg a szavait, mert nem a kocsmában van a jobbikos haverjai között, hanem a képviselőtársai között, és tisztelje meg őket meg a választókat, akik mögöttük állnak. Világos? Különben megvonom öntől a szót. Csak hogy tudja, mire számíthat!" (Cikkünk és videó az esetről itt)
A házelnöki figyelmeztetést egy, a kormányinfón – felháborodott kormánypropaganda-kérdés nyomán – odavetett megjegyzés tetézte, Gulyás Gergelynek ugyanis meggyőződése, hogy Jakab azért mondhatta ezt, mert „valószínűleg még nem kapott szót a saját frakciójában”.
De hogy hol van a legtöbb bűnöző, s hogy a parlamentben valójában hány bűnöző, vagy vélt bűnelkövető ül?
A jelenlegi ciklusról nincsenek információink, hiszen a képviselők még csak most tettek esküt, kizárólag előtörténetük ismert, ám például a fideszes Simonka György vagy Farkas Flórián országgyűlési képviselőkkel kapcsolatban a mentelmi jog felfüggesztését az ügyészség nem indítványozta az elmúlt években, így jutottak most ismét mandátumhoz – és mentelmi joghoz. Nem úgy a 2016 végén felfüggesztett Mengyi Roland szintén fideszes képviselő, akinek mentelmi jogáról Polt Péter indítványára kellett „lemondani", azóta pedig meg is gyanúsította a vádhatóság.
Ugyanakkor az Országgyűlés Hivatalának statisztikája szerint a megelőző, 2010 és '14 közötti ciklushoz képest a 2014-18-asban alig-alig akadt olyan, hogy egy honatyát büntetőeljárásnak „kellett volna kitenni". Egészen konkrétan a 2014-2018-ban tárgyalt mentelmi és fegyelmi ügyek száma az előző ciklushoz képest nagymértékben visszaesett, azzal együtt, hogy a korábbi ciklusokban nem tárgyalt fegyelmi ügyet az Országgyűlés.
A statisztikai elemzés persze azt is megjegyzi: a visszaesés oka valószínűleg a képviselők létszámának csökkenése.
Mindenesetre az ügytípusok tekintetében a magánvádas mentelmi ügyek aránya kisebb mértékben csökkent, mint a közvádasaké, amely drasztikusan visszazuhant. Érdemes ugyanakkor emlékezni arra, hogy magánvádas ügyekben főszabály szerint nem függesztik fel a képviselői védettséget (képviselői szolidaritás), míg a közvádas esetekben általában elfogadja az Országgyűlés mentelmi bizottsága a nyomozó-, illetve vádhatóságok érveit.
Mentelmi ügyek számának alakulása az elmúlt három parlamenti ciklusbanMagyarán a Polt Péter által vezetett ügyészség kevesebb, mint fele annyiszor fordult az Országgyűléshez olyan kéréssel, hogy az függessze fel valamely parlamenti képviselő mentelmi jogát. Nem is lenne meglepő mindez egy képviselői létszámfelezés esetén, közismert azonban, hogy az ügyészség miféle, súlyos politikai érintettségű ügyekben nem járt el, vagy épp húzta, húzza az időt.
Mindez már csak azért is pikáns, mert Polt Péter 2010-es doktori értekezésének címe „A parlamenti mentelmi jog, mint büntethetőségi akadály" volt.
