Két ötlet is van az Alaptörvény tizedik módosítására - szavazzon!
A Jobbik szakítana a rendszerváltás óta érvényes gyakorlattal, és közvetlen államfőválasztást vezetne be, míg az MSZP nem változtatna, csak a következő választást bízná már az új összetételű Országgyűlésre. Ön hogy választana elnököt? Szavazzon!
Néhány napon belül két ellenzéki javaslatot is benyújtottak az Országgyűléshez a nemrég tizedik születésnapját ünneplő és már kilencszer módosított Alaptörvény újabb változtatására ugyanabban a témában, a köztársasági elnök megválasztásának módjáról. Az egyiket a Jobbik jegyzi, és ez alapjaiban változtatná meg a rendszerváltás óta érvényes joggyakorlatot, míg a másik, melyet az MSZP adott be, a választás módján nem változtatna, csak az államfőválasztás időpontját tolná el.
MSZP: az új Országgyűlés válasszon
Az Alaptörvény tizedik módosítására elsőként április 15-én az MSZP-s Molnár Gyula tett javaslatot – később párttársa, Mesterházy Attila is csatlakozott. A szocialisták indítványa azt célozza, hogy a jelenlegi, kétharmados kormánytöbbségű Országgyűlés ne döntsön a hatályos törvényi menetrend szerint Áder János államfő utódjáról mindössze néhány hónappal a 2022 tavaszi parlamenti választások előtt, hanem Áder maradjon még hivatalban, utódját pedig már az új összetételű képviselőház választhassa meg.
Az MSZP-s javaslat nem változtatná meg a több mint 30 éves gyakorlatot, hogy az államfőt az Országgyűlés választja, viszont azt javasolja, hogy amikor az elnökváltás az országgyűlési választások évére esne, akkor az államfő hivatali ideje hosszabbodjon meg az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig. E nélkül jövő márciusban úgy választhatná meg Áder utódját – ő két ciklus után már nem választható újra – a jelenlegi összetételű Országgyűlés 5 évre, hogy két hónappal később, a választás után egy más összetételű testület áll munkába, amely esetleg mást jelölne és választana.
Schmitt Pál miatt van az egész
Az MSZP által az Alaptörvény-módosítással orvosolni kívánt, jövő év tavaszán előálló helyzet valóban különleges, hiszen alapvetően az államfőváltásra mindig augusztusban kellene legyen. Addigra pedig, még ha az adott évben parlamenti választást is tartanak, az véget és már az aktuális választói akaratnak megfelelő új összetételű parlament dönt az államfőről. Eddig egyszer esett egy évre a parlamenti- és az államfőválasztás, 2010-ben, de akkor az új elnököt, Schmitt Pál volt Fidesz-alelnököt már a kétharmados kormánypárti többségű parlament választotta meg augusztusban.
Azért alakult ez így, mert az első szabadon választott köztársasági elnök, Göncz Árpád 1990. augusztus 3-án lépett hivatalba, és az ötéves mandátumok miatt, ha az elnök kitölti a hivatali idejét, mindig augusztusra esik az újraválasztás, amikor már munkába állt az adott esetben frissen megválasztott új Országgyűlés. Csakhogy éppen az első ilyen egybeesésnél megválasztott Schmitt Pál volt az, aki felborította a ciklust azzal, hogy nem töltötte ki a mandátumát. Hivatali ideje csak 2015. augusztus elején járt volna le, de 2012. április 2-án a plágiumbotránya miatt lemondott.
Utódja, Áder János május 10-én lépett hivatalba, majd 5 évvel később, újraválasztását követően, 2017. május 10-én ismét. Így csúszott el Schmitt óta az ötéves ciklus, és így az államfőválasztás ideje is. A törvény szerint a köztársasági elnököt a korábbi elnök megbízatásának lejárta előtt legalább 30, legfeljebb 60 nappal kell megválasztani, így az új elnököt már március-áprilisban megválaszthatják. Ekkor azonban még a jelenlegi összetételű képviselőház fog ülésezni, hiszen a parlamenti választás várható időpontja 2022. április-május, az új Országgyűlés pedig május-júniusban alakulhat meg.
Jobbik: legyen közvetlen választás
Az Alaptörvényhez április 26-án benyújtott módosító indítványban a jobbikos Brenner Koloman radikálisan újat javasol: a köztársasági elnök közvetlen választását. Az államfőt persze most is közvetlenül választják, csakhogy a jelölés és a választás joga is egy szűk politikai elit privilégiuma. Jelölt is csak az, a legalább 35 éves magyar állampolgár lehet, akit az országgyűlési képviselők egyötöde támogat. A jelöltek közül szintén a képviselők választják ki titkos szavazással a győztest: egy fordulóban, ha megkapja a kétharmados támogatást, ha nem, akkor másodszorra elég az egyszerű többség is.
A közvetlen elnökválasztás sokkal több jelöltet hozhatna, és sokkal nagyobb felhatalmazást is adna az államfőnek, hiszen nyolcmillió választó lenne jogosult dönteni a személyéről.
Ezzel Magyarország első számú közjogi méltósága valóban a legszélesebb körű felhatalmazással léphetne hivatalba. Érdekesség, hogy jelenleg a legnagyobb társadalmi legitimációval Budapest főpolgármestere rendelkezik, hiszen személyéről mintegy 1,4 millió választópolgár dönt közvetlenül. Ekkora közvetlen legitimációval még a miniszterelnök sem bír, hiszen őt a választáson győztes párt jelöli, közvetlenül nem lehet rá szavazni, még ha általában ő is vezeti pártja listáját.
A jobbikos Alaptörvény-módosító indoklásában a beterjesztő hivatkozik is a társadalmi legitimációra. De másra is utal az éles politikai kritikát is megfogalmazó indoklásban, melyben megállapítja, hogy ”olyan fontos kérdésben is egy ember, a miniszterelnök dönt, hogy ki képviselje legfelsőbb szinten a magyar embereket, vagyis ki legyen a következő köztársasági elnök”. Brenner Koloman szerint a közvetlen választás esetén ráadásul „nem elég egy pártkatonát jelölniük a vezető pártoknak sem, hanem rákényszerülnek, hogy népszerű és alkalmas jelölttel mérettessék meg magukat”.
Milyen lenne az új államfő-választás?
A Jobbik javaslata szerint a csak kétharmados többséggel módosítható sarkalatos törvényben kellene a köztársasági elnök választásának részletszabályait, de alapvető dolgokon nem változtatna:
- Jelölt továbbra is csak az a magyar állampolgár lehet, aki elmúlt 35 éves
- Nem változna az sem, hogy az államfő csak egyszer választható újra
- Megmaradna a köztársasági elnök jelenlegi, ötéves hivatali ciklusa is
- Ami változna: a választópolgárok dönthetnének, közvetlen és titkos szavazással
- A választást írásbeli ajánlás előzi meg: jelölt az lehet, akit legalább 10 ezer választó ajánl
Érdekesség, hogy sem az MSZP, sem a Jobbik Alaptörvény-módosítása nem előzmény nélküli, sőt, mindkét kérdés széles körű társadalmi vitában már eldőlt – igaz, 30 évvel ezelőtt. A szocialisták mostani javaslatáról 1989. november 26-án már népszavazást tartottak Magyarországon. A „négyigenes” néven emlegetett referendum első kérdése volt: „Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?” A kérdésben hajszállal – 50,07 százalékkal – az „igen”-ek győztek, ennek megfelelően került sor Göncz Árpád megválasztására 1990 nyarán.
A Jobbik által javasolt közvetlen elnökválasztásról szintén volt népszavazás: 1990. július 29-én. A referendumot Király Zoltán független országgyűlési képviselő kezdeményezte. Csakhogy a referendum a nyári időpont miatt érdektelenségbe fulladt: a 7,8 millió választó csupán 14 százaléka szavazott, emiatt a népszavazás érvénytelen lett. Amúgy a szavazók 85,9 százaléka mondott „igen”-t a kérdésre: Kívánja-e Ön, hogy a köztársasági elnököt közvetlen módon válasszák meg? Mivel az érvénytelen referendum nem kötelezte az Országgyűlést, pár nappal később megválasztották Göncz Árpádot.
A mostani változtatás esélye is erősen kérdéses, hiszen akár a Jobbik, akár az MSZP módosító javaslatáról van szó, az Alaptörvény megváltoztatásához kétharmados parlamenti többség szükségeltetik. Vagyis bármelyik javaslathoz a Fidesz-KDNP támogatását meg kellene szerezni, hiszen a kormánypártoknak van kétharmada. Pontosabban jelenleg nekik sincs, mivel a fideszes Bányai Gábor hosszú ideje koronavírusos, jelenleg is lélegeztetőgépen van, így a hét elejei, heves politikai vitát kiváltó alapítványos szavazásnál is csak két egykori jobbikos illetve a német nemzetiségi szószóló támogatásával tudták a kormánypártok átvinni az akaratukat a szavazásnál.
Itt, a 168.hu oldalán viszont most Önnek is lehetősége van szavazni arról, legyen-e közvetlen államfőválasztás:
(Kiemelt kép: A mindenkori köztársasági elnöknek és hivatalának otthont adó Sándor-palota. Fotó: MTI/Bruzák Noémi)
Frissítés:
Az MSZP cikkünk megjelenése után jelezte, hogy bár az Alaptörvényhez most beadott módosítási javaslatuk konkrétan nem erről szól, de amúgy a Jobbikhoz hasonlóan a szocialisták szándéka is az, hogy Magyarország áttérjen a közvetlen államfőválasztásra - ezt le is írták az áprilisban bemutatott előválasztási programjukban. Valóban, a "Kormányváltást! Korszakváltást!" című dokumentumban szerepel a népszavazással is megerősített új alkotmány kidolgozásának ígérete, és itt rögzítik, hogy az MSZP "1989 óta következetesen azt javasolja, hogy a köztársasági elnököt közvetlenül a nép válassza, és a köztársasági elnök a kormány ellensúlyaként működjön".
