Gyorsan mostohagyerekké vált a NER elsőszülöttje
Tízéves lett a Nemzeti Együttműködés Rendszerének gyermeke, az Alaptörvény, ám az április 25-i születésnapon szinte mindenki megfeledkezett róla. A gránitszilárdságúnak nevezett törvényt eddig kilencszer módosították – gyakran politikai érdekek mentén.
Se hivatalos ünnepséggel, se méltató szavakkal nem emlékezett Orbán Viktor miniszterelnök vagy a kormány április 25-én egy fontos dátumra: a 10. születésnapját ünneplő Alaptörvényre. Pedig 2011-ben ezen a napon írta alá Schmitt Pál köztársasági elnök a 2012. január 1-én hatályba lépett Alaptörvényt – emiatt azóta április 25-e nem hivatalos ünnepnap, a törvény szövegében is rögzített Alaptörvény napja.
Szinte mindenki elfelejtette
Annak ellenére, hogy a magát kezdetben a nemzeti együttműködés kormányának, később polgárinak majd legújabban nemzetinek nevező Orbán-kabinet egyik első, jogilag és szimbolikusan is kulcsfontosságúnak tartott lépése az új alkotmány megalkotása volt, e fontos közjogi aktus évfordulójáról az utóbbi években látványosan megfeledkeztek.
Az ünnepség elmaradásának lehet oka idén a koronavírus-járvány, ahogy lehetett ez az oka tavaly is, de ettől még online számtalan módon megemlékezhetett volna a kormány az évfordulóról, mégsem tette. Április 25-én a kormány hivatalos honlapján nem említették a 10. évfordulót, és nem adott ki a nemzeti hírügynökség, az MTI se az eseményhez kapcsolódó hírt, tudósítást vagy politikusi nyilatkozatot.
Áder János államfő oldalán vagy a kormánypártok honlapjain szintén nyoma sem volt április 25-én a születésnapnak, és Orbán Viktor sem emlékezett meg róla a Facebook-oldalán vagy az Instagramján. Egyedül Varga Judit igazságügyi miniszter és a Fidesz tett ki a Facebookra egy rövid évfordulós bejegyzést, de mintha a többség megfeledkezett volna róla – éppúgy, mint a még járványmentes 2019-es évben, sőt már 2018-ban és 2017-ben is.
Az ötödiknek megadták a módját
Utoljára az 5. évfordulón, 2016-ban tartottak nagyszabású rendezvényt az Alaptörvény tiszteletére. Nem is akármilyet: kormányhatározat nyilvánította kiemelt fontosságú rendezvénnyé az évforduló „méltó megünneplését” célzó országos eseménysorozatot, melynek fénypontja az Orbán Viktor részvételével tartott parlamenti ünnepség volt – ezen beszédet mondott a kormányfő mellett Kövér László házelnök és Schmitt Pált is.
A plágiumbotránya miatt államfői posztjáról 2012 áprilisában lemondani kényszerült Schmitt személye megkerülhetetlen volt, hiszen ő írta alá az Alaptörvényt. Lemondásakor is utalt erre: „Magyarország alaptörvénye szerint, amelyet magam láttam el kézjegyemmel, az államfő kifejezi a nemzet egységét (...), amikor személyes ügyem nemzetemet inkább megosztja, mint egységesíti, kötelességemnek érzem, hogy szolgálatomat befejezzem.”
A 2016-os ünnepségsorozat tudományos konferenciák sorát is jelentette Debrecentől Budapestig, még a Magyar Nemzeti Bank is szervezett konferenciát „az Alaptörvény közpénzügyi vonatkozásairól”. Az ötödik évfordulón emlékérmét és bélyeget bocsátottak ki, este pedig koncertet rendeztek a Zeneakadémián. A rendezvénysorozatra az állam akkor 9,6 millió forintot költött.
Örömünnep bent, tüntetés kint
Kevéssé emelkedettre sikerült néhány évvel korábban az Alaptörvény hatályba lépésének ünnepe, melyet 2012. január 2-án rendeztek. Aznap este a kormány 13 millió forintba kerülő, zárt körű gálaestet tartott az Operaházban, miközben a rendőrség által lezárt Andrássy úton az ellenzéki pártok és civil szervezetek hívására több tízezren tüntettek az Alaptörvény visszavonását követelve.
Orbán Viktor ünnepi beszédében azt mondta, az újraalapítás pillanatában van Magyarország, amikor nehéz döntéseket kell hozni. A kormányfő a gálaest végén az úgynevezett királylépcsőn át a dalszínház oldalkijáratán, rendőrsorfal között távozott az épületből, majd szállt be a kisbuszába, miközben az utcán tüntetők azt skandálták, hogy „Orbán, takarodj!”.
Szimbolikus jelentőségű volt
A látványos külsőségek is erősítik, hogy a Fidesznek és Orbán Viktornak az Alaptörvény nemcsak joganyagként, hanem szimbólumként is fontos volt. Bár a kampányban és a kormányprogramban nem szerepelt, Orbán már 2009-ben utalt rá, hogy a hatályos alkotmányt nem tiszteli, mivel nem tükrözi, mit gondol önmagáról az ország, és merre tart. Végül a győztes választás után, a kormányprogram parlamenti vitájában állt elő Orbán azzal, hogy
„A választók akaratából mi egyben alkotmányozó nemzetgyűlés és rendszeralapító parlament is vagyunk”.
Amíg a már új néven, alaptörvénynek nevezett alkotmány-változat életbe nem lépett, tucatszor módosították a régit. Közben pedig szövegezték az újat, a parlamenti ellenzék érdemi bevonása nélkül. Társadalmi „vita” azonban volt róla – ha annak tekintjük a 705 millió forintból 2011 tavaszán levezényelt nemzeti konzultációt, amelyben 12 kérdéskörben 917 ezer ember nyilvánított véleményt. Az Alaptörvény megalkotásában fontos szerepet kapott a nemrég szexbotránya után a politikától visszavonult Szájer József EP-képviselő, aki a bevezető szöveget, a Nemzeti hitvallást az Ipadjén írta.
Bár létrehoztak egy ellenzéki tagokat is felvonultató alkotmány-előkészítő bizottságot, Orbán Viktor megbízásából ezen dolgozott egy alkotmányozó tanácsadó testület is, tagjai közt például a késő Kádár-korszak meghatározó politikusával, Pozsgay Imrével. A parlamenti bizottság javaslataiból végül szinte semmi, a tanácsadó testületéből annál több került bele az Alaptörvény szövegébe, amit ellenzéki pártok és például az Európai Parlament is élesen bírált, de végül a kormánypárti képviselők – és a független Pősze Lajos – szavazatával elfogadta az Országgyűlés.
Szétmódosított gránitszilárdságú
Noha az Alaptörvényt hatályba lépésekor Orbán Viktor úgy méltatta, hogy „a kommunizmus megdöntését követő húsz zavaros év után végre gránit szilárdságú alapot vetettünk a jövő számára”, a gyakorlatban a jogszabálygyűjtemény nem volt „kőbe vésve”. Sőt, azt az elmúlt 10 évben összesen kilencszer, jelentős mértékben módosították illetve egészítették ki, nemritkán a kormánypártok aktuális politikai szándékai érdekében.
Az első változtatásra 2012 júniusáig kellett várni, ekkor beemelték az Alaptörvénybe az átmeneti rendelkezéseket, és rögzítették benne a lex Schmitt-ként emlegetett szabályt, ami alapján a volt államfők is megkapják a hivatalban lévő havi fizetését. Még 2012-ben a második módosítás a választói regisztráció intézményét írta a szövegbe, de az Alkotmánybíróság ezt megsemmisítette, a harmadik módosítás pedig sarkalatossá tette a földtörvényt.
Komoly politikai vihart kavart a negyedik módosítás 2013 tavaszán. Ez többek között az Alkotmánybíróság által alaptörvény-ellenesnek talált pontokat emelt a szövegbe. A módosítások közt volt az egyetemi hallgatók röghöz kötése, a hajléktalanság kriminalizálása, a bírósági ügyek áthelyezése, a kirekesztő családfogalom, az egyházak státusza, az Alkotmánybíróság jogkörének csorbítása. Az ötödik módosítással néhány, az Európai Bizottság által kritizált ponton változtattak.
A hatodik módosítás csak 2016-ban történt, ekkor a különleges jogrendre vonatkozó szabályozást egészítették ki a terrorveszélyhelyzettel. A 2018-as hetedik módosítás más mellett rögzítette, hogy Magyarországra „idegen népesség nem telepíthető be”. A nyolcadik módosítás 2019-ben – nemzetközi nyomásra – visszavonta a hetedik módosítással beillesztett, az önálló közigazgatási bíráskodásról szóló részeket. Végül tavaly év végén a kilencedik módosítás rögzítette, hogy „az anya nő, az apa férfi”.
Nemrég az MSZP-s Molnár Gyula benyújtotta az Alaptörvény tizedik módosítására vonatkozó javaslatát. Azt javasolja, hogy a jelenlegi, kétharmados kormánytöbbségű Országgyűlés ne döntsön a hatályos törvényi menetrend szerint Áder János államfő utódjáról mindössze néhány hónappal a 2022 tavaszi parlamenti választások előtt, hanem Áder maradjon még hivatalban, utódját pedig már az új összetételű képviselőház választhassa meg.
Ki mit gondol az Alaptörvényről?
„Mától az alaptörvény az életünket átszövő és bennünket helyes úton megtartó erő”
(Schmitt Pál köztársasági elnök, 2012. január 1.)
„A kommunizmus megdöntését követő húsz zavaros év után végre gránit szilárdságú alapot vetettünk a jövő számára”
(Orbán Viktor miniszterelnök, az Alaptörvény tiszteletére rendezett kiállítás megnyitóján, 2012. január 2.)
„Az új alaptörvény megalkotása egyszerre volt számunkra kihívás, szolgálat és küldetés”
(Kövér László, az Országgyűlés elnöke Az Alkotmány nyomában című könyvben, 2011.)
„Szakítottunk a sztálinista koncepcióval, amely az államból vezeti le az emberek jogait. Mi pontosan fordítva kezdjük”
(Szájer József fideszes EP-képviselő Az Alkotmány nyomában című könyvben, 2011.)
„A piacgazdaságra kalibrált, módosított régi alkotmány, a Trabantba szerelt Mercedes-motor csak döcögve működött, és folyton lefulladt”
(Orbán Viktor miniszterelnök a Párbeszéd és identitás című, az alaptörvény elfogadásának negyedik évfordulója alkalmából tartott konferencián, 2016.)
(Kiemelt kép: Az Alaptörvény díszkiadása a Parlament épületében. Fotó: MTI / Beliczay László)
