Megnyílt a Kertész Imre Intézet, a miniszterelnök a hétvégi időközire is kitért a megnyitón
A Kertész Imre Intézet gondolata már három évvel ezelőtt felmerült, nyilatkozta Schmidt Mária, az intézményt működtető Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója. A cél, hogy Kertész Imre hagyatékának máshol nem őrzött részét saját intézményben dolgozzák fel és hozzanak létre egy olyan intézetet, amely az író emlékét, hagyatékát és örökségét méltó módon ápolja.
Az intézetnek egy szecessziós stílusban épült villa ad otthont, a Benczúr utca 46. szám alatt. Az elhanyagolt épületet a közalapítvány bruttó 762 millió forintért vásárolta meg a Fővárosi Önkormányzattól, majd további bruttó 2 milliárd forintból felújították azt. Az intézmény a névadó Nobel-díjas író életművének feltárása mellett Arthur Koestler, Petri György és Pilinszky János hagyatékrészeit, valamint Sziveri János teljes hagyatékát is gondozza.
A miniszterelnök a megnyitón felidézte, hogy amikor Kertész Imre elnyerte az irodalmi Nobel-díjat, akkor sokan negatív véleményüknek adtak hangot ahelyett, hogy elismerték volna az író munkásságát. A jobboldal egy radikálisabb része úgy gondolta, hogy csupán a holokauszt téma miatt értékelték a Sorstalanságot ilyen nagyra a világon. Orbán Viktor többször idézte Kertész szavait, például hogy az antiszemitizmus egy fertőzés, pandémia, ideológiai járvány. Kiemelte, hogy a Nobel-díj körüli vita beskatulyázta Kertészt "egy olyan fiókba, ahová ő soha nem vágyakozott és nem is volt semmi indoka, hogy oda bezárják". A miniszterelnök nem felejtette el megemlíteni azt sem, hogy "Akkor még nem volt arról szó, hogy antiszemita jelölteket baloldali képviselőjelöltnek el lehet indítani", utalva ezzel Biró László ellenzéki jelöltre, aki a vasárnapi borsodi időközi választáson indul, és Judapestnek nevezte Budapestet - és a kétharmad múlik a győzelmén.
