Kerékpárosklub: Tarlós hibás adatokból rossz következtetéseket von le

A biciklis szervezet szakmailag megalapozatlannak tartja a főpolgármester december 11-i, fenntartható közlekedési módok visszaszorításáról tett bejelentéseit és azok újratárgyalását kezdeményezi. Úgy vélik, nem csak a választóknak tett ígéreteivel megy szembe a főpolgármester, hanem Budapest fejlődésének is gátat szabhat, ha a képviselők, kerületi polgármesterek rábólintanak az ötletekre.

A főpolgármester „szélsőségesen tömegközlekedés-orientáltnak” nevezi Budapestet, az általa aláírt és dicsért Balázs Mór terv fejlesztési irányainak átírását jelentette be – írja közleményében a Magyar Kerékpárosklub.

A szervezet szerint az új javaslatokat kidolgozó munkacsoport a kerékpárt nem tekinti közlekedési eszköznek. Alapelvük, miszerint „nem lehet abszolút prioritás az az elv, hogy biciklin A pontból a B pontba a legrövidebb úton lehessen eljutni” ezt bizonyítja. Útirányjelző táblákat helyeznének el csomópontokban, melyekről a közlekedők megtudhatnák merre kell kerékpárral – nagy kerülővel – továbbmenniük. A kerékpáros közlekedésre a “forgalom” kapacitásának csökkentőjeként hivatkoznak, miközben a kerékpár kis helyen is elfér, így ahol több a kerékpáros, ott növekszik az út kapacitása.

Tarlós István és csoportja szerint a kerékpáros közlekedés morálja nem fejlődik párhuzamosan a kerékpáros infrastruktúrával. A biciklis zerivezet szerint a baleseti statisztikák azonban éppen az ellenkezőjét mutatják: Budapesten az a nemzetközi trend látszik beigazolódni, hogy ahol több a kerékpáros, ott biztonságosabbá válik a közlekedés. A biciklis közösség mérései szerint a két keréken járók közt többségében vannak a jogosítvánnyal rendelkezők, a szabályos biciklilámpa-használat pedig általánossá vált.

A főpolgármester számára készített elemzés felülvizsgálná az egyirányú utcák megnyitását kétirányú kerékpáros közlekedés számára, valamint várhatóan megszüntetné a belváros közös használatú busz és kerékpársávjait. A kétirányúsításoknál balesetveszélyre, a buszsávoknál a tömegközlekedés akadályozására hivatkoznak, de a Magyar Kerékpárosklub szerint egyik érv sem igazolható adatokkal.

Az egyirányú utcák megnyitása kétirányú kerékpáros közlekedés számára az egyik legbiztonságosabb és legolcsóbb fejlesztési módszer, hiszen a közlekedő felek itt látják a legjobban egymást. Nem hiába nem történnek komolyabb balesetek ilyen helyen, ami szintén nemzetközi tapasztalatokat igazol.

A buszsávokat eddig is csak ott nyitották meg a kerékpáros közlekedőknek, ahol a menetrendet így is tartani lehet. A BKK adatai nem mutatnak késéseket az ilyen helyen közlekedő kerékpárosok miatt, ami talán annak is az eredménye, hogy a Kerékpárosklub mindvégig a buszok elsőbbségének megadására figyelmeztette a biciklivel közlekedőket. Európai nagyvárosokban rendkívül elterjedt és sikerrel alkalmazott megoldásról beszélünk, ehelyett Tarlós István egyenesen a kerékpározás több nagy forgalmú útról való kitiltását veti fel – írják.

A Kerékpárosklub szerint is van még mit javítani a kerékpáros közlekedésen. Ennek szerintük a legjobb eszköze az utóbbi évek fejlesztéseinek folytatása, ugyanis Budapesten még mindig nincs egységes és egyértelmű kerékpárosbarát úthálózat. Bár óriási a fejlődés, a fővárosban néhol Bécsben, de a város nagy részén még mindig két tűz között érzi magát, aki kerékpárra ül.

A főpolgármester homályos adatokra hivatkozva állítja, hogy „10-ból 8 kerékpáros átmegy a piros lámpán”, és ha ez nem változik, akkor KRESZ-vizsga előírását fogja javasolni a kormánynál. A Kerékpárosklub szerint ez egyértelműen egy betarthatatlan, életszerűtlen javaslat, ezzel az erővel gyalogosvizsgát is elő kéne írni.

Meggyőződésük, hogy a szabályok megszegése nem abból fakad, ki milyen járművel közlekedik. Ahogy nem kerékpárfüggő a piroson áthajtás, úgy nem autós jellemző a vezetés közben való telefonálás, a gyorshajtás, vagy a tilosban parkolás. Ezek a közlekedési morál általános jellemzői, így az oktatás, a megelőzés jelentheti rájuk a megoldást, vallja a Kerékpárosklub. A klub szerint a szabálytalanságok szelektív elítélése nem a főpolgármester feladata vagy hatásköre, ahogy a közlekedési szabályok gyártása sem. Hatályos nemzetközi jogszabályok szerint a kerékpáros közlekedés nem lehet adminisztratív engedélyezés tárgya.

A tömegközlekedés és a kerékpározás visszaszorítása még nagyobb dugókat, még egészségtelenebb környezetet, a kevés közösségi tér további csökkenését és a mostaninál is nagyobb szmogot hozhat Budapestre.

Tarlós István közgyűlés elé szánt javaslatai minden elemükben a múltba rántanák vissza Budapestet, mikor a kerékpárra nem járműként, hanem játékszernek tekintettek, így annak előnyeit nem élvezhette a város.

A Magyar Kerékpárosklub az ország legnagyobb kerékpáros szervezeteként találkozót kezdeményezett Tarlós Istvánnal, melyen újratárgyalnák a felsorolt pontokat. A klub felkéri a fővárosi képviselőket, kerületi polgármestereket, hogy ne csak szavakban kampányoljanak a kerékpározásért, hanem ebben a formában ne szavazzák meg a javaslatokat.

A klub továbbá sajnálatát is szeretné kifejezni, amiért Tarlós István szembe megy korábbi programjával, ami miatt a városlakók főpolgármesterré választották. A szervezet reméli, hogy Budapest vezetése visszatér régi önmagához és egy ismeretlen csoport nem téríti el a várost a fejlődés útjáról.