Katolikusok: tényleg elszúrta a KSH a népszámlálást?
A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkársága gyakorlatilag megkérdőjelezte a Központi Statisztikai Hivatal szakmai hitelességét, amikor azt állította, hogy a kérdőív szövege és az elektronikus adatfelvétel hiányosságai miatt csökkent drámai mértékben a katolikusok száma. Valóban hibázott a KSH? A népszámlálás szóvivője szerint nem.
Lényeges változásokat tárt fel a társadalomban a 2011-es
népszámlálás, amelynek március végén napvilágra hozott adataiból többek között az derült ki, hogy jelentősen megfogyatkozott a vallásosok száma, legjelentősebben a katolikusoké, több mint 1,5 millióval.A hírre a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkársága azonnal
reagált, mondván, nem tekintik mérvadónak a vallási hovatartozásra vonatkozó népszámlálási adatokat. Véleményüket azzal indokolták, hogy a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdésfeltevés eltért a korábbi népszámlálásokétól. Az MKPK közleménye ráadásul azt is felrótta, hogy a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdésre a népszámlálás számítógépes rendszere napokig egyszerűen nem fogadta el a választ, ha valaki katolikusnak vallotta magát.
Mivel az MKPK kijelentései megkérdőjelezik a Központ Statisztikai Hivatal (KSH) szakmai hitelességét, a feltett kérdésekkel kapcsolatban megkerestük a KSH-t.
Virág Eszter, a népszámlálás szóvivője a 168 Óra Online-nak elmondta, a vallási hovatartozást firtató kérdés azért változott, mert a kérdést hozzáigazították a megváltozott technikai feltételekhez. A 2001-es népszámlálás alkalmával még a kérdezőbiztos tehette fel azt a kérdést, hogy milyen valláshoz tartozónak érzi magát az állampolgár. A 2011-es népszámlálás alkalmával viszont már arra is lehetőség nyílt, hogy az állampolgár a kérdezőbiztos jelenléte nélkül, saját maga, otthon, a számítógép előtt ülve töltse ki a kérdőívet. A kérdés megfogalmazása valóban módosult, tartalma azonban nem.
Az MKPK ugyanakkor egy másik pontra is kitért: felrótták, hogy a kérdőív önkitöltése esetén a számítógépes rendszer egy ideig nem fogadta el azt a választ, ha valaki katolikusnak vallotta magát. Virágh Eszter ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy ez tévedés, hiszen ha valaki az elektronikus kérdőív vonatkozó mezőjébe elkezdte beírni a katolikus szót, akkor a rendszer egy legördülő menüben automatikusan elé tárta a katolikus egyházakat (pl. római, görög, örmény stb.), s ezekből már bárki kiválaszthatta a megfelelőt.
A „katolikus” keresőszó beírása után a katolikus rítusokat, egyházakat és közösségeket összesítő legördülő menüben először valóban nem szerepelt a katolikus szó, csak az irányzatok elnevezése, ám ezt a problémát – a jelzések nyomán – egy nap után kijavították – emlékeztetett a népszámlálás szóvivője.
Az Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkárságától szerettük volna megtudni, hogy ezen információk birtokában fenntartják-e korábbi álláspontjukat, amely szerint nem tekintik mérvadónak a KSH által közölt adatokat. Az MKPK titkárságától azt is megkérdeztük, hogy népszámlálási adatokból kitűnő más jelentős változások fényében megkérdőjelezik-e a KSH által közölt többi adat hitelességét is. Megkeresésünkre azonban egy hét elteltével sem kaptunk választ.
