Tévképzet, hogy a NER három hónap alatt eltüntethető

Dobrev Klára viszonylag gyors átmenetre számít, bár tisztában a feladat nehézségével. Karácsony Gergely azt mondta, abban az esetben, ha az ellenzék az ő vezetésével, megnyeri a választásokat, akkor erre az alaptörvényre nem hajlandó letenni az esküt, mert szerinte nem legitim. Arra voltunk kíváncsiak, milyen mozgástere lesz az ellenzéknek, és arra, hogyan lesz új kormány, ha Orbán Viktor esélyes kihívóinak egyike sem ismeri el az Alaptörvényt. Karsai Dániel alkotmányjogászt kérdeztük.

Hogyan lesz így új kormánya Magyarországnak?

Lesz. Az új miniszterelnök megválasztásával hivatalba lép. Az eskü letétele, bár Alaptörvényben foglalt kötelezettség, nem hivatalba lépési feltétel. Az Alaptörvény kimondja, hogy az Országgyűlés megválasztja a miniszterelnököt, és esküt kell tennie, de semmilyen szankciója nincs annak, ha ennek a kötelezettségének nem tesz eleget. A közjogi méltóságok esküjéről és fogadalmáról szóló törvény tartalmazza az eskü szövegét, amiben szerepel az Alaptörvény is. Tehát, ha a kérdés az, hogy megteheti-e Karácsony Gergely, hogy nem esküszik fel, akkor a válasz az, hogy nem és igen. Nem, mert akkor törvénysértéssel kezdi a miniszterelnök a pályafutását. De hogy ténylegesen megteheti-e, arra a válasz: igen, mert nincs jogi szankciója annak, ha elmarad az eskü egy része.

De ha valaki, egy ellenzéki, fideszes képviselő benyújt egy bizalmatlansági indítványt ellenük, akkor mi lesz?

Semmi. Nem jár hivatalba nem lépéssel vagy hivatalvesztéssel, ha egy politikai felső vezető nem, vagy rosszul teszi le az esküt, hozzátesz vagy elvesz valamit belőle.

Nagyon sokat beszélünk arról, a sajtóban is megjelent, a miniszterelnök-jelöltek és a képviselőjelöltek is mondogatják, hogy hogyan lehet lebontani a mostani rendszert, a NER-t, Alaptörvényt és sarkalatos, kétharmados törvényeket megváltoztatni, ha nincs kétharmada az ellenzéknek?

A rövid válasz az, hogy ezeket a formális jogszerűség talaján maradva nem tudják módosítani az ellenzék bevonása nélkül. Ne felejtsük el, hogy lesznek ellenzéki képviselők, akik majd valahogy szavazhatnak, meg kell őket győzni. Ha nem sikerül, akkor nincs módosítás formálisan jogszerű alapon. Most arról megy a vita, és ez elég vékonyka jég, hogy az egész Orbán-rendszer úgy, ahogy van, nem legitim, és ezért tetszőleges eszközökkel le lehet bontani, és ha felessel nyerünk, akkor is mindent módosítunk. Erre kapunk majd fölhatalmazást, mert erre kérünk fölhatalmazást, legalább ezt kimondják. Nekem amúgy is problematikus, amikor azt hallom, hogy illegitim az Alaptörvény. Nem illegitim, hanem legitimációs deficitje van, ami más. A fentiekben vázolt eljárás formálisan bizonyosan nem lesz jogszerű. Hogy aztán ezt tényleg meg lehet-e csinálni az alkotmányjogi aggályoktól függetlenül, és nem lesz-e utcai vagy egyéb társadalmi ellenállás, ami ezt lehetetlenné teszi, az egy másik kérdés. Szerintem lenne. De alkotmányjogászként azt tudom mondani, hogy ezt nem lehet megcsinálni. Az Alaptörvény kimondja, hogy az Alaptörvėny elfogadásához vagy módosításához kétharmados többség kell. Ezt a szabályt megkerülni nem lehet. Ezt nem helyettesíti egy feles elfogadás, amit később egy népszavazás erősít meg vagy bármilyen más hasonló repkedés a jogrendszer felett. Ilyeneket ki lehet találni, csak ettől nem lesz jogszerű. Persze a problémafelvetés valós, mert Orbán Viktor a formális legalitás talaján maradva valóban egy autoriter rezsimet épített fel, ahol a hatalomkoncentráció demokráciákban teljesen elfogadhatatlan szintje valósul meg. Ez igaz, és minden nap újabb és újabb területeket foglal el a NER, a kizárólagosságra törekszik, de ezt mindig formálisan jogszerűen teszi. A különböző jogszabályokat, amelyek ezt a célt szolgálják, nem semmisíti meg az Alkotmánybíróság. Mindig lehet arra mutogatni, hogy például az egyetemi alapítványokról szóló törvények jogszerűek, nem sértik az egyetemi autonómiát, nem arról szólnak, hogy elfoglalja a Fidesz ezeket az intézményeket, hanem egy teljesen legális reformról beszélünk, formálisan. Hogy tartalmilag is legális és alkotmányos-e, az már más kérdés. Azt lehet mondani, hogy pusztán jogi eszközökkel feles többség esetén nincs megoldása ennek a kérdésnek. Ami nem azt jelenti, hogy nincs megoldása, én azt mondom, hogy alkotmányjogi eszközökkel nincs megoldása. Főként nem gyors, azonnali katarzissal járó.

És akkor mit csináljon az ellenzék?

Azt csinálhatja, hogy alkotmányozásra, a NER lebontására kétharmados felhatalmazást kér. És ha kétharmaddal nyer az ellenzék, akkor rendben van. Ha csak feles felhatalmazása van, akkor nincs elegendő támogatottsága a NER ilyen módon történő megváltoztatására. Mert akkor a választók egy jelentős része úgy gondolja, hogy ez igenis egy legitim rendszer. Továbbá, az ellenzék valójában azt mondja, hogy egy illegitim rendszerből nyeri a legitimitását, hogy kormányozzon? Ezért számomra fából vaskarika ez az érvelés. Ha utcán tart Dobrev Klára ilyen beszédeket, és egy egymilliós tüntetés éppen a Sándor Palotához vonul, akkor kicsit más lenne az optikája. De nem forradalmat csinál, hanem előválasztási kampányban vesz részt, melynek célja, hogy aztán a NER jogszabályai által determinált választáson részt vegyen, és az ott elért sikerből nyerjen felhatalmazást a kormányzásra. Hát, nem egy forradalmi program – ami nem baj. De ha a forradalmi tartalom nincs egy forradalmi lépés – mint amilyen a feles többséggel való alkotmányozás – mögé téve, semmilyen szempontból nem működik ez az érvelés szerintem, mert forradalmi érvelést forradalom nélkül csinálni komolytalan és főként nem működik. Jelenleg mindenki a legrosszabb szcenárióból indul ki, hogy semmi nem fog átmenni, a Fidesz mindent obstruál, de ez nem így lesz. Ez a veszély valós és közjogi értelemben lehetséges. Ugyanakkor, ha a Fidesz megbilincseli az országot, az könnyen visszahullhat rájuk, mert az emberek nem olyan hülyék, amennyire a politikusok sokszor gondolják. Nem az lesz, hogy nulla lesz a mozgástér feles többség esetén, hanem az, hogy szűk lesz a mozgástér, esetleg nagyon szűk – de lesz!

Magyarán: nem jogi, hanem politikai megoldása van egy ilyen helyzetnek?

Igen. Itt a kiindulási alap egy nagyon veszélyes pszichés állapot az ellenzék oldaláról, hogy csodavárás van, és annak a tévképzete, hogy itt a választás után a NER három hónap alatt eltüntethető. Gondoljunk abba bele, hogy Orbán Viktor, akinek 12 évből 10 évig kétharmada volt úgy, hogy az összes közjogi méltóság hozzá lojális, hosszú évekbe telt ide eljutni, ahol most vagyunk. Ő sem tudott egyből egy autoriter rezsimet kialakítani, látjuk, hogy a kétharmad államszervezeti ellenszél nélkül milyen sebességgel működik, Orbán Viktor megmutatta. Még kétharmaddal sem ment egyik napról a másikra. Ha feles többség lesz, akkor még lassabb lesz a reform végrehajtásának sebessége. Akkor mások lesznek a lehetőségek. Szűkebbek lesznek, de lesznek. Nagyon fontos, hogy ne úgy legyünk lelkesek egy választáson, hogy csodát várunk, hanem úgy, hogy egy pozitív folyamat elindításához adunk fölhatalmazást. Ami lassú lesz, lesznek benne visszalépések, lesznek benne csalódások. A csodavárásról, katarzísvárásról le kell mondani. Hihetetlen veszélyes, mert ebből jönnek az ilyen kivitelezhetetlen ötletek, amilyenekről beszélgetünk, és amelyek meg nem valósítása az ellenzékre szavazók gyors kiábrándulását vonhatja maga után. Tömegbázis nélkül viszont senki nem tud kormányozni. Azt hangsúlyoznám, hogy amit az előbbiekben kifejtettem, az nem a NER jellegének és lebontása szükségességének relativizálása, én is egy szörnyűséges rendszernek tartom. De kivitelezhető megoldásokról szeretnék gondolkozni és beszélgetni, nem a közjogi fantasy kategóriájába esőkéről. Nem Westeros sorsáról beszélgetünk, hanem Magyarországéról…. A folyamat lehet, hogy tíz vagy húsz év. Azt szokták mondani, hogy egy év rombolás, három év rendrakás.

És 10 év rombolás után 30 év a rendrakás?

Igen, lehet, hogy ez a realitás. Ahogy mondani szokták, a pesszimisták a legboldogabb emberek a világon, mert csak pozitív csalódás éri őket.

Orbán Viktor azért csinálta ilyen lassan, mert visszafogta magát, vagy azért, mert nem lehetett egyszerre?

Így volt lehetősége. Figyelembe kellett vennie hogy mi az, amit a társadalom elfogad lépésről-lépésre. Patikamérlegen kimérte, hogy meddig mehet el. Hatalomtechnikában Orbán Viktor zseniális, pontosan tudja, hogy hatalma nem korlátlan, még most sem – hiszen valójában egy pár ezres szűk elit áll szemben az ország egészével.  

Nem lehet egyszerűen, hogy az ellenzék el akarja hitetni a választókkal, hogy győzhetnek, ezért mondják ezt?

Ezt válaszolja meg egy politológus. Szakmailag tudok erről nyilatkozni, hogy ezek az ötletek alkotmányjogi szempontból mennyire megvalósíthatóak, vagy nem. Megismétlem, a kivitelezhetetlen ígéretek azért nagyon veszélyesek, mert az ilyen alapon elért győzelmek után is felébrednek az emberek, hogy „jé, még mindig Polt Péternek hívják a legfőbb ügyészt, gyerekek, nem ezt ígértétek, takarodjatok”. És a következmények nagyon súlyosak lehetnek.

(Kiemelt kép: Kocsis Máté, a Fidesz (b) és Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője a frakciószövetség kihelyezett üléséről tartott sajtótájékoztatón Debrecenben 2021. június 17-én. MTI/Czeglédi Zsolt, köztes kép: Karsai Dániel alkotmányjogász. Fotó: drkarsai.hu)