Kamarai díj: sokan fityiszt mutatnak
„Pofátlan lehúzás”, „bújtatott sarc”, „kötelező, de nem kapsz érte semmit” – így látja a vállalkozók nagy része a 2012 óta kötelező, 5000 forintos költséggel járó kamarai regisztrációt. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szerint a regisztráció számos előnnyel jár a vállalkozások számára, ám sokan akkor sem fizetnek, ha tudják: az adóhatóság kopogtat majd az ajtajukon.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tájékoztatása szerint 2014. szeptember 1-jéig több vállalkozás fizette meg az idei kötelező kamarai hozzájárulást, mint tavaly (481 ezer), de kevesebb, mint 2012-ben. A „rendezett regisztrációjú” vállalkozások száma azonban ennél jóval alacsonyabb. Ennek oka, hogy vannak cégek, amelyek a 2012 óta fizetendő díjat nem minden esztendőben egyenlítették ki. Azoknak a cégeknek, amelyeknek korábbi évre vonatkozóan tartozása volt, az általuk befizetett 5000 Ft a legkorábbi tartozásánál kerül jóváírásra a számviteli szabályok szerint. Az MKIK szerint a csökkenés további oka még az is, hogy a kamarai törvény 2012 óta néhány esetben úgy változott, hogy a tevékenység alapján több vállalkozás regisztrációja átkerült a Nemzeti Agrárkamarához.
(A befolyt hozzájárulásnál az adott évre vonatkozó adatot [db] meg kell szorozni 5000 Ft-tal, és így látható az adott időszakban a kamrához befolyt pénz összege.)
Mint megtudtuk: az MKIK a regisztrációra kötelezettek számáról adatokkal nem rendelkezik, melynek oka a testület szerint az állami nyilvántartások pontatlansága, valamint az is, hogy a Nemzeti Agrárkamara tagnyilvántartása nem nyilvános. Becsléseik alapján a területi kereskedelmi és iparkamaráknál regisztrációra kötelezett vállalkozások országosan kb. 80 százaléka tett eleget fizetési kötelezettségének.
Kamarai adatok hiányában támpontot nyújthat, hogy a Bisnode nemzetközi cégminősítő júliusi elemzése szerint 552 ezer cég működik Magyarországon, 1,35 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál.
Ami a meg nem fizetett kamarai hozzájárulások NAV által történő behajtását illeti, 2014 szeptemberéig országosan több mint 21 000 behajtást kezdeményezett a területi kamarák többsége, míg néhány kamaránál (pl. a Budapesti, a Fejér Megyei, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei, a Komárom-Esztergom Megyei, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara) eddig még nem indult el ez a folyamat. Az év végéig a területi kereskedelmi és iparkamarák tájékoztatása szerint további több mint 35 000 kamarai hozzájárulás-behajtást fognak a NAV-nál kezdeményezni.
A NAV közlése szerint a behajtás folyamata gyakorlatilag nem tér el az egyéb behajtási eljárások menetétől, először inkasszót bocsát ki a NAV az érintett adós bankszámlájára. A végrehajtási eljárás minimum 5000 forint költséggel jár, amit az adós szintén köteles megfizetni.
A vállalkozók részéről többször felmerül a kérdés: mit ad a kamara ezért a pénzért? A kamara hangsúlyozza: a hozzájárulásért ingyenes gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben tanácsadással, üzletipartner-keresésben és pályázatfigyelésben támogatja a vállalkozókat. Egy tavalyi
adat szerinta Budapesti Ipari és Kereskedelmi Kamara (BKIK) központjában egy hónap alatt a 140 ezer befizető közül mindössze 200 vett igénybe ingyenes tanácsadást.
