Kálomista Gábor: Vajon földönfutóvá tesz-e engem Gyurcsány Ferenc?

A producer szerint liberálfasizmusban élünk. Interjú a 168 Órában.

2022. január 13., 15:42

Szerző:

Zimmer Feri, Kojot, Csak szex és más semmi, Kaméleon. Ezek a híres magyar filmek mind Kálomista Gábor nevéhez köthetők csakúgy, mint az oly sokat emlegetett Elkxrtuk. A producerrel az általa vezetett Thália Színházban beszélgettünk a film utóéletéről, a magyar kulturális közeg politikai alapú skatulyáiról, Gyurcsány Ferencről és arról, a nyílt véleményformálás tarható-e a kormányváltás után is. A teljes interjú a 168 Óra január 13-án megjelenő lapszámában olvasható.

Kálomista Gábor mesélt arról, hogyan értékeli utólag az Elkxrtuk körüli eseményeket, amellyel kapcsolatban megemlítette a Budapest Film és Kovács Gábor filmproducer felelősségét, akik szerinte különböző eszközökkel akarták ellehetetleníteni a film vetítését. Mint kiderült, pályatársa ellen éppen emiatt büntetőfeljelentést indított, mert az ügyvédei szerint megállapítható a konkrét károkozás. Mint fogalmazott, erre azért van szükség, mert Kovács Gábor „sikamlós pályára tévedt”. Emlékeztettük Kálomista Gábort, hogy egyszer őt is érte ez a vád, amikor a Kút című filmben állítólag cenzúrázott egy róla szóló jelenetet. A producer szerint ez azonban nem történt meg, az ominózus jelenetet a film producere, Pusztai Ferenc vágatta ki.

„Liberálfasizmusban élünk. Ha véletlenül nem értek egyet egy baloldali kultúrában sokat feszengő emberrel, akkor rögtön fasisztának neveznek. A párbeszéd nem belőlem hiányzik, hanem belőlük”

– szögezte le az interjú egy pontján. Hozzátette, ő sosem válogatott politikai alapon, ha munkáról volt szó, mert a politikai batyuját mindig leteszi a színház és a film kapujában. Nagy különbséget észlel azonban a filmes és a színházi világ között a politikai érvényesülés szempontjából, ugyanis úgy látja, a filmes világban egyik irányba sem billen el a mérleg nyelve, míg „aki ma önmagát színházi elitnek nevezi, de nem hajlandó másokkal egy asztalhoz ülni, az a balliberális közeg”. Megjegyezte, a  fővárosi színházak legjobb sorát a Tarlós-érához köti. „Amelyik színházigazgató ezt cáfolja, az hazudik” – jelentette ki.


Fotó: Karancsi Rudolf / 168.hu

Szóba került még többek között a 2022-es választás és a kormányváltás lehetősége, illetve hogy Kálomista Gábor milyen mértékben meri majd vállalni erőteljes véleményét az ellenzék győzelme esetén. Mint mondta, attól nem tart, hogy elesik olyan állami támogatásoktól, amelyekhez most könnyebben hozzáfér, ráadásul 2002 és 2010 között is ugyanezt a véleményt hangoztatta. Hozzáfűzte:

„A kormányváltás után majd Gyurcsány Ferenc eldönti, földönfutók leszünk-e a családommal. Ideje megkérnem őt egy nyílt levélben, hogy tisztázza ezeket a részleteket”.

A beszélgetésben a fentieken kívül felvetődött a Goda Kriszta által rendezett Veszettek című film, amelyet a sajtóban azóta is Gárda-filmként emlegetnek, Dobrev Klára sátáni ábrázolása, a Nagy Ervinnel való ellentét, a baloldali önkormányzatok ellehetetlenítése, a közmédia szerepe és Andy Vajna hagyatéka. A 168 Óra január 13-i számát megtalálja az újságárusoknál.

(Kiemelt kép: Kálomista Gábor rendező interjút ad a 168 Órának a Thália Színházban 2021. december 8-án. Fotó: Karancsi Rudolf / 168)