Kálmán Imre és Károlyi Mihály

Sándor Zsuzsanna nagyon jó cikket írt Varga Imréről és az ő Károlyi Mihály-szobrának kálváriájáról. Annak kapcsán azonban, hogy a művész szülővárosába, Siófokra, a szintén általa készített Kálmán Imre-portré mellé kívánja helyeztetni a művet – ha már eltávolítását a fővárosi Kossuth térről nem lehet megakadályozni –, egy meg nem nevezett baloldali közírót idéz. Az illető „felháborodva vetette a művész szemére: micsoda ízléstelenség a köztársaság szimbolikus emlékművét a Mágnás Miska szerzőjének szobra mellé helyezni”.

Én nem találkoztam az idézett cikkel, de ha a szerzője nem tudta, attól a 168 Óránál még észrevehették volna: a Mágnás Miskát nem a Siófokon született Kálmán Imre írta, hanem kortársa, Szirmai Albert. Mellesleg pedig – bár persze az operettet mint műfajt nyilván nem mindenki szereti – Kálmán Imre munkássága éppúgy a magyar kultúrkincs része, mint a Gábor Andor gunyoros dalszövegeire írt Szirmai-operettnek a maga korában nagyon is észrevehető, bár a műfaj szabályai szerint mosolygósra hangolt társadalomkritikája. Kálmán, Lehár és a többiek magyar népi dallamokban gazdag darabjait ma is játsszák szerte a világon, még ha külföldön sokan osztráknak hiszik is a zeneszerzőket. Nem hiszem, hogy Károlyi Mihálynak kifogása lenne a szoborszomszédság ellen.

Domány András
E-mail