József Attilát és Károlyit is eltüntetik a Kossuth térről

E határozat alapján még az idén megkezdik a Kossuth tér átépítését, a 2012-es költségvetésben 2,5 milliárd forintot különítettek el erre a célra. 530 millió forintot szánnak az Országház épülete előtti felszín alatti parkoló építésének megkezdésére, 845 milliót a parlamenti látogatóközpont kialakítására és egymilliárd-huszonötmilliót a Kossuth tér történelmi rekonstrukciójára - tudta meg a Népszabadság.

A tervek szerint visszaállítják a tér 1944 előtti képzőművészeti arculatát, ami a mostani teljes átrendezését jelentené. 1944-ig ugyanis a Parlament épületének északi kapujánál, a mostani Károlyi Mihály-szobor helyén az 1918-ban merénylet áldozatául esett gróf Tisza István miniszterelnök szobra állt, a jelenlegi Kossuth-szobrot 1952-ben állították az 1927-ben felavatott, Horvay János által alkotott, a Batthyány-kormány tagjairól, köztük Kossuth Lajosról faragott szoborcsoport helyére, mert azt az akkori kommunista vezetés túl melankolikusnak találta, a Duna-parti József Attila-szobor helyén pedig 1945-ig idősebb gróf Andrássy Gyula miniszterelnök emlékműve állt.

Arra a kérdésre, hogy mi lesz a most a téren álló Kossuth Lajos-, Károlyi Mihály- és József Attila-szoborral, L. Simon László azt válaszolta, ezeknek a műalkotásoknak más méltó helyet kell találni a fővárosban vagy vidéken. József Attila bronzszobrát, Marton László alkotását 1980-ban állították fel a Duna partján, ezt eddig senki nem akarta elvinni a Kossuth térről. Nem úgy, mint az őszirózsás forradalom vezetőjének, az első magyar köztársasági elnöknek, miniszterelnöknek és baloldali emigráns politikusnak emléket állító, 1975-ben felavatott Károlyi-szobrot.

Varga Imre alkotása csaknem két évtizedig békében állt a helyén, mígnem a rendszerváltás után szélsőségesek rendszeresen leöntötték vörös festékkel, tavaly a Jobbik már eltávolítását követelte, Kövér László fideszes politikus pedig már egy éve úgy fogalmazott, hogy a Károlyi-szobor négy év múlva már nem fog a mostani helyén állni. A Jobbik gróf Tisza István szobrát látná szívesebben a helyén, Kövér László pedig Kéthly Anna egykori szociáldemokrata pártelnökét - írja a

Dombóváron, ahová 1959-ben Horvay Kossuth-szobra került, egyre erősödik a tiltakozás az ellen, hogy az alkotást visszavigyék Budapestre. Tudni kell, hogy a Kossuth térről 1951-ben eltávolított alkotást évekig az egyik pesti temetőben tárolták, s 1959-ben a ruskicai márványból formált szobrokat el akarták adni sírkőfaragóknak, feldolgozásra. Erről értesült Dombóvár akkori tanácselnöke, Antal István, s ő vette rá képviselőtársait, hogy az akkor még községi rangban lévő település vegye meg, s ezzel mentse meg. Az eladásról papír nem készült, a szobrokért fizetni nem kellett, viszont a 140 ezer forintos fuvarköltséget (ami felért vagy kétszáz átlagos keresetű ember havibérével) Dombóvár állta. A szoborcsoportot – a politikai vezetés fanyalgása miatt – csak jóval később, 1973-ban állították fel Dombóvár legmutatósabb parkjában, a Szigeterdőn.

Horvay művét hamar megkedvelték a dombóváriak, s évtizedek óta a város első számú látványossága és emblematikus jele a magas fák alatt meditáló-elrévedő „depis” Batthyány-kormány. Így érthető, hogy amikor híre jött, hogy az errefelé csak Kossuth-szoborcsoportnak hívott művet visszavinnék Pestre, a dombóváriak felbolydultak. Ezt megtapasztalva Szabó Loránd, a város független polgármestere október 6-án aláírásgyűjtésbe kezdett a szobor megtartása érdekében. A hét végéig háromszázan szignózták az íveket, ám a gyűjtés most válik intenzívvé, hisz keddtől húsz aktivista is bekapcsolódott ebbe a munkába.

Szabó Loránd hétfőn zártkörű beszélgetésre hívta a húszezer lelkes város díszpolgárait és kulturális célokat vállaló civil szervezeteinek vezetőit, s arról kérdezte őket: miképp vélekednek a szobrok esetleges elszállításáról. Mindannyian tiltakoztak ellene. A rendezvényre eljött több jogász is, és ők azt állították, hogy a szoborcsoport vitathatatlanul Dombóváré, ezért csak akkor vihetik el innen, ha arra a város engedélyt ad.

A városi képviselő-testületet irányító Fidesz – persze – aligha megy szívesen szembe a kormányával, a frakció eddig nem hallatta a hangját az ügyben. Ám hamarosan nyilatkozniuk kell a kormánypárti városatyáknak, ugyanis a polgármester a 27-i testületi ülésre beterjeszt egy állásfoglalás-tervezetet, ami arról szól, hogy Dombóvár ragaszkodik a szobraihoz. Kérdés, hogy ezt a Fidesz-frakció megszavazza-e.

Vannak jelek, ami alapján valószínűsíthető, hogy igen. Patay Vilmos, Dombóvár fideszes országgyűlési képviselője hétfőn Nyitrai Zsolt miniszterelnöki biztossal tárgyalt a szobrok sorsáról. Patay elmondta, hogy közölte Nyitraival: a város lakóinak többsége érezhetően ellenzi a szobrok eltávolítását, ezért ő sem tehet mást. Amúgy a képviselő maga is megszavazta a parlamentben azt, hogy a Kossuth tér nyerje vissza a háború előtti arcát, Patay azonban úgy látja, hogy az lenne a legjobb megoldás, ha a Horvay-szobrok másolatát állítanák fel a fővárosban.