Gulyás Mártont jogerősen 220, Varga Gergőt 80 óra közmunkára ítélték, amiért festékkel dobták meg a Sándor-palotát
Kedden jogerős ítéletet hozott a Fővárosi Törvényszék, Gulyás Márton aktivistát 220, társát, Varga Gergőt 80 óra közmunkára ítélték, amiért 2017-ben egy tüntetésen festékkel dobták meg Áder János köztársasági elnök rezidenciáját, a Sándor-palotát. Az ítélet időmúlásra hivatkozva kissé enyhített az első fokon hozott döntéshez képest. A vádlottak és jogi képviselőik gondolkodnak, hogy felsőbb jogorvoslati fórumokra vigyék tovább az ügyet.
Nem vagyok meglepve, a hazai bíróságok ugyanis véleménynyilvánítási ügyekben „megúszósan" szoktak reagálni, úgy hoznak döntést, hogy ne kelljen vizsgálni az alapjogi kérdéseket – mondta a 168 Órának Varga ügyvédje, Nehéz-Posony Kata. Ő védőbeszédében két alkotmánybírósági döntést is szóba hozott: egyikben a Magyar Kétfarkú Kutya Párt szombathelyi járdafestésének ügyében a viccpártnak adott igazat a testület, a szovjet emlékmű megdobálóinak indítványát viszont elutasították a bírók. Gulyásék esetében Nehéz Posony arra az Ab-álláspontra hivatkozott, amely szerint nem büntetendő ilyen akció, ha a cselekmény és a véleménynyilvánítás között közvetlen összefüggés van, ha a cselekmény mind a "véleménynyilvánító" szubjektív szándéka, mind a nyilvánosság által is egy értelmezhető közlés. Valamint más módon a véleményét nem tudta volna a véleménynyilvánító kifejezni. Nehéz-Posony szerint a bíróság úgy értelmezte, hogy Gulyásék más módon is kifejezhették volna a véleményüket.
2017. április 10-én Gulyás Mártont társtettesként elkövetett garázdaság és rongálás miatt 300 óra közmunkára, Varga Gergőt pedig 200 órányi közmunkára ítélte első fokon a bíróság. A Sándor-palota előtti spontán tüntetésen Gulyás Márton narancssárga festékkel teli palackot dobott az épület felé, mire a rendőrség előállította. Később a másik aktivistát, Varga Gergelyt saját lakásáról vitték el. A Budai Központi Kerületi Bíróság gyorsított eljárásban tárgyalta az ügyüket. A vád csoportosan elkövetett garázdaság volt, ami három év szabadságvesztéssel büntethető.
Gulyás Márton és Varga Gergő az egyik elsőfokú tárgyalásonHornyák Szabolcs bíró a vádlottak vallomására hivatkozva azt mondta: Varga és Gulyás közösen cselekedett és „szándékegységben” cselekedett a vádlottakkal a harmadik személy is, őt azonban nem tudták azonosítani. A bíró szerint a garázdaság azért valósult meg, mert a festékdobálás alkalmas volt arra, hogy a Sándor-palota környékén esetlegesen jelenlévő járókelőkben, „turistákban” megbotránkozást vagy riadalmat keltsen.
Akkor Gulyás és Varga felmentésért, az ügyészség pedig felfüggesztett szabadságvesztés kiszabásáért fellebbezett.
Varga két éve az utolsó szó jogán azt mondta, egy demokráciában a szabadságjogok és a szólásszabadság azért van, hogy azzal élni lehessen, hogy annak a határait feszegetni lehessen. „Milyen ember az, aki olyan törvényeket tart be, amit ellene hoztak? Milyen nép az, amelyik olyan törvényeket tart be, amit ellene hoztak?” – fogalmazott.
Gulyás pedig arról beszélt, hogy a kormány asszisztálásával bűnszervezetekben történnek áfacsalások, közpénz eltüntetések, amelyek fölött rendre szemet huny az ügyészség. - Nem én vagyok az, aki igazán veszélyt jelent a társadalomra! – tette hozzá.
