Itthon a korrupció a leggyakoribb gazdasági bűncselekmény

Már nem a lopás és a hűtlen kezelés a leggyakoribb gazdasági bűncselekmények Magyarországon a

A két évvel korábbi, 2007-es válaszok szerint a magyar megkérdezetteknek csak 17 százaléka mondta azt, hogy ilyen típusú gazdasági bűncselekményt követtek el vállalatuknál. 2009-re ez az arány elérte a 81 százalékot. Összehasonlításképpen a globális érték 27 százalék, a közép-kelet európai viszont 44 százalék.

A Globális gazdasági bűnözés címmel lefolytatott vizsgálat során 54 ország 3000 vállalatát keresték fel a kérdőívvel. Itthon 53 piacvezető társaságot kérdeztek, például arról, hogy a vállatok tapasztaltak-e az elmúlt év során gazdasági bűncselekményt.

Minden harmadik céget megkárosítottak

A feldolgozott adatok szerint minden harmadik hazai céget ért valamilyen gazdasági bűncselekmény . Sőt, minden negyedik cégnél több, mint tíz gazdasági bűncselekményt derítettek fel.

A magyarországi vállalatok 13 százalékának visszaélésekből származó kára meghaladta a 180 millió forintot. Huszonöt százalékuk kára 90 millió forint körüli összegbe került.

Érdekes megállapítása a felmérésnek, hogy a társaságokat saját dolgozóik károsították meg leginkább. A felderített károkozás során a belső dolgozókat 69 százalékban találták felelősnek, míg 31 százalékban külső személyek játszottak szerepet a történtekben.

Kik az elkövetők?

A PWC elemzése szerint mind a világ, mind a közép-kelet európai és végül a magyar viszonylatban ugyanúgy a középvezetők a leggyakoribb bűnelkövetők. Mindenütt negyven százalékot meghaladó arányú volt a középvezetők lebukási aránya.

Ugyancsak tanulságos, hogy mi vezetett a magyar esetek felderítéséhez? A válaszok szerint a vak véletlen, vagy egy külső, vagy egy belső bejelentés nyomán derült fény az esetre. De a lényeg, hogy nem az erre kidolgozott, belső ellenőrzési rendszereken, csatornákon keresztül szereztek tudomást a bűncselekményről.

A felmérésben bevont hazai cégek azonban azt is látják, hogy mi vezetett idáig. A túlnyomó többség ugyanazokat az okokat sorolta fel: egyrészt a válság miatt a munkavállalók létszáma csökkent, ezáltal kevesebb energia, figyelem jutott a belső ellenőrzésre. A vállat vezetők figyelme első sorban a túlélésre összpontosított, és a belső kontroll nem működött hatékonyan.

Kenőpénz, a szerződéskötések olajozásához

A mai viszonyok között nem könnyű üzletet kötni. Bizonyára emiatt gondolja a hazai cégek 43 százaléka versenytársairól azt, hogy kenőpénzt fizettek egy-egy megbízás elnyerése érdekében. Globálisan közel minden tizedik cég tartja ugyanezt a konkurenciáról (13 százalék). A közép-kelet-európai régióban adott válaszok közelítenek a hazaihoz, elérik a 30 százalékot.

Az összesített eredmények alapján megállapítható, hogy a munkavállalók a munkájuk elvesztése miatti félelmükben, a cégek pedig a kiélezett versenyhelyzet miatt egyre nagyobb kényszer éreznek arra, hogy csalás révén érvényesüljenek.

„Az a felfogás, hogy „mások is ezt teszik, ezért a dolog megengedett” szintén Magyarországra jellemző hozzáállás. Az elkövetők jelentős része ezzel próbálja igazolni tettét. Magyarországon ez az arány 86 százalék, Közép-Kelet-Európában pedig 58 százalék, szemben a globális 35 százalékos szinttel.„ – állapítja meg a tanulmány.

Az elemzés arra is kitér, hogy miként lehetne javítani az kialakult helyzeten. A javaslat szerint a cégek egyértelműen alkalmazott etikai kódexe, a kockázat elemzések, és a vállalati kultúra vethet gátat a csalásoknak, a vesztegetéseknek, a mérleghamisításoknak és a hasonló gazdasági törvénytelenségeknek.