Így módosítaná Szalay-Bobrovniczky a magyar katonák iraki szolgálatát

A kormány nevében a honvédelmi miniszter benyújtotta az Országgyűlésnek az iraki katonai szerepvállalásról szóló módosító javaslatát – közölte a Honvédelmi Minisztérium (HM) szerdán.

2023. november 15., 19:47

Szerző:

Mint írták, Szalay-Bobrovniczky Kristóf tárcavezető előterjesztése alapján legfeljebb húsz – váltási időszakban negyven – katona teljesítene szolgálatot az Iszlám Állam elleni nemzetközi hadműveletekben. A megbízatás a katonáknak 2025. december 31-ig szól – ismertették.

„Szalay-Bobrovniczky Kristóf tájékoztatása szerint a NATO kollektív védelmi feladataiban, a terrorizmus elleni közös fellépéséhez a szövetség megbecsült tagjaként Magyarország továbbra is hozzájárul” – olvasható a közleményben. 

A tárcavezető hozzátette: a magyar kormány álláspontja továbbra is egyértelmű, az Európát sújtó migrációt meg kell fékezni, és a bajt helyben kell kezelni. A migráció és a terrorizmus kéz a kézben jár, az Iszlám Állam harcosai európai városokba és a magyar déli határhoz is érkeznek, ezért kiemelt jelentőségű, hogy a migrációt és a terrorizmust megfékezzük és a Magyar Honvédség – a korábbiak alapján 2023. december 31-ig tartó – iraki szerepvállalását 2025. december 31-éig meghosszabbítsa az Országgyűlés. 

A most benyújtott határozat alapján a Magyar Honvédség a terrorszervezet elleni koalíciós hadműveletekben partnerképesség-építési, katonai segítségnyújtási és tanácsadási, valamint csapatkísérő feladatokban is részt vesz majd – írták. 

A Magyar Honvédség katonái 2015. augusztus 25. óta szolgálnak Irak kurd régiójában az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni nemzetközi művelet keretében – emlékeztettek. 

A javaslatról várhatóan még az idén dönthet az Országgyűlés – közölte a Honvédelmi Minisztérium.

(Szalay-Bobrovniczky Kristóf magyar honvédelmi miniszter érkezik a NATO-szövetség védelmi minisztereinek találkozójára a NATO brüsszeli székházába 2023. február 14-én. Fotó: Kenzo TRIBOUILLARD / AFP)

A magyar állatállomány védelme érdekében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) elrendelte a Magyarországra szállított szarvasmarhák vizsgálatát, ugyanis Hollandiában, Németországban és Belgiumban is megjelent a kéknyelv-betegség, amely a kérődző állatokat támadja meg – közölte a Nébih a honlapján.

Az EUB 2020. decemberében megállapította, hogy a magyar menekültügyi szabályok több tekintetben összeegyeztethetetlenek az uniós joggal. Ha a kabinet nem lenne hajlandó kifizetni a megítélt bírságot, az összeget levonják az országnak járó uniós támogatásból – írja a Népszava.