Így alkotmányozna az ellenzék kétharmad nélkül

Fleck Zoltán egy konferencián beszélt az ellenzéki összefogás terveiről.

2021. december 2., 18:59

Szerző:

Az ellenzék közösségi gyűlések segítségével alkotmányozna a Márki-Zay Péter közjogi stábját vezető Fleck Zoltán elképzelése szerint – írja a Telex a jogász szavaira hivatkozva, amiket egy szerdai konferencián mondott. Fleck szerint a gyűléseken 50-100, véletlenszerűen kiválasztott ember vitatkozna alkotmányos alapkérdésekről, és csak ezt követően vinnék a javaslatokat a döntéshozók elé.

A jogász-szociológus szakember szerint előnyös lenne, ha már a választás előtt tartanának egy közösségi gyűlést. Ugyan ennek a témája még nincs meg, de mint mondta, az olyan alapvető kérdésekről is szólhatna, mint a hatalommegosztás módjai, vagy a miniszterelnöki tisztség betöltésének két ciklusra való korlátozása. A választás utáni tematikus közösségi gyűlések pedig már az új alkotmány kidolgozását segítenék. 

A konferencián kiderült, az ellenzék akkor is meg akarja változtatni a Fidesz által elfogadott alaptörvényt, ha ehhez nem lesz meg a kétharmada, ennek fő eszközei a gyűlések lehetnének.

A portál beszámolója szerint Fleck Zoltán a konferencián elmondta, amikor elvállalta a közjogi stáb vezetését Márki-Zay Péter csapatában, három dolgot tartott fontosnak. „Hogy legyen tervünk a választás után az alaptörvény azonnali korrekciójára és az átmeneti időszak további feltétlenül szükséges intézkedéseire; az új alkotmány kidolgozását három-négy év alatt; valamint az alkotmányozás társadalmasítását. Utóbbinak lehetne eszköze a közösségi gyűlés módszertana.” Tehát a közösségi gyűléseket akár az új alkotmányba is beleírhatnák.

Az utóbbi hónapokban egyébként több közösségi gyűlést is tartottak ellenzéki vezetésű városokban. Az embereket aktivizáló gyűléseknek több országban már nagyobb hagyománya van, sőt a helyi és a nemzetállami szint felett az EU is próbálkozik vele.

(Kiemelt kép: Márki-Zay Péter érkezik az Egységben a szabad Magyarországért! címmel tartott közös ellenzéki megemlékezésre, az Andrássy út–Dózsa György út sarkán. Budapest, 2021. október 23. Fotó: Adrián Zoltán/168.hu)

 

 

Szijjártó Péter önkéntes munkásőrszervezetnek nevezte a FARE-t, amiért a tiltott politikai szimbólumok közé sorolta Nagy-Magyarországot, és ennek eredményeképpen a Magyar Labdarúgó-szövetség nem engedélyezheti a nagy-magyarországos molinók, zászlók bevitelét a magyar válogatott mérkőzésein. A külügyminiszter szerint a szervezet döntése a történelmi ismeretek teljes hiányára vall.