Döbbenetes: szombaton már nyári nap volt
A Meteorológiai Szolgálat jelentése szerint több állomáson már elérte a hőmérséklet a 25 Celsius-fokot, vagyis hivatalosan is nyári nap volt.
Késő délelőtt a Dél-Alföldön egy-egy meteorológiai mérőállomáson már elérte a hőmérséklet a 25 Celsius-fokot, így idén március 30-án lett meg először a nyári nap – írta a HungaroMet Zrt. a Facebook-oldalán.
Hozzátették: nyári napnak azt nevezik, amikor a hőmérséklet csúcsértéke meghaladja a 25 Celsius-fokot.
Jelezték: van esély arra is, hogy megdől a március 30-ára vonatkozó melegrekord. A Hajdú-Bihar vármegyei Szerepen 1911-ben ezen a napon 26,9 fokot regisztráltak.
Klímaváltozás: az idei tél volt az eddigi legmelegebb a világon
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Zöld
2024. március 7., 10:40
Az idei február volt az eddigi legmelegebb a feljegyzések kezdete óta – közölte csütörtökön kiadott jelentésében az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S).
Itthon
2024. március 2., 12:54
Melegrekordokkal indult a március is: megdőlt az országos és fővárosi hajnali melegrekord pénteken - írta a HungaroMet Zrt. a honlapján szombaton.
Gazdaság
2023. december 9., 13:48
A klímaváltozással kapcsolatos sikeres nemzetközi fellépés előfeltétele, hogy mindenki teljesítse az eddigi vállalásait. Magyarország elvégezte a „házi feladatát", aminek eredményeképp korábban elérheti 2030-as klímacéljait – közölte a magyar energiaügyi miniszter szombaton Dubajban.
Mint ismert: az idei február volt az eddigi legmelegebb a feljegyzések kezdete óta – közölte csütörtökön kiadott jelentésében az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S).
A C3S adatbázisa 1950-ig nyúlik vissza. Adataik szerint az idei volt globálisan a legmelegebb február: az átlagos felszíni levegőhőmérséklet 13,54 Celsius-fok volt, ami 0,81 fokkal meghaladja az 1991-2020 közötti időszak februári átlagát, és 0,12 fokkal több az eddig mért legmelegebb, 2016. februári hőmérsékletnél. Az uniós szolgálat korábbi jelentése szerint az 1850-től vezetett globális feljegyzések azt mutatják, hogy 2023 volt a Föld legmelegebb éve, az emberi tevékenység okozta klímaváltozás és a Csendes-óceán keleti részének felszíni vízrétegét felmelegítő El Nino jelenség miatt, amely emelte a globális hőmérsékletet. Tavaly június óta minden hónap a világ legmelegebbje volt a korábbi évek azonos időszakához képest.
A Copernicus csütörtöki közlése szerint az idei február 1,77 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az iparosodás előtti, 1850-1900 közötti időszak februári átlaghőmérsékletének becsült értéke. Az elmúlt tizenkét hónap globális átlaghőmérséklete is rekordmagas volt, 0,68 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát és 1,56 fokkal az 1850-1900 közötti átlagot.
A napi globális átlaghőmérséklet a hónap első felében kiugróan magas volt, négy egymást követő napon, február 8. és 11. között 2 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-1900 közötti szintet.
Európában a hőmérséklet 3,3 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020. februári átlagot, átlag feletti hőmérséklet különösen Közép- és Kelet-Európában volt tapasztalható. Európán kívül a hőmérséklet Észak-Szibériában, Észak-Amerika középső és északnyugati részén, Dél-Amerika jelentős részén, Afrikában és Nyugat-Ausztráliában volt átlag feletti.
A december és február közötti időszak vonatkozásában azt közölték, hogy az idei tél volt az eddigi legmelegebb a világon, a hőmérséklet 0,78 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát. Az európai téli hőmérséklet az eddig mért második legmelegebb volt a 2019-2020-as tél után, és 1,44 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020-as időszakban mért átlagot - tette hozzá jelentésében az uniós klímaváltozást figyelő szolgálat.
Februárban 21,06 fokkal az óceánok felszíni átlaghőmérséklete is rekordmagasnak bizonyult.
Agrármérnök: nem lesz mit ennünk
„Ha a mezőgazdaság nem alkalmazkodik nagyon gyorsan a klímaváltozáshoz, akkor a folyamatok visszafordíthatatlanná válnak, és bekövetkezik az összeomlás”– állítja Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora.
„A szántást azonnal be kellene tiltani Magyarországon” – mondja Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora. A magyar burgonya veszélyben van, a baracktól lassan elbúcsúzhatunk. A mezőgazdaság nem siet alkalmazkodni a klímaváltozáshoz, márpedig azonnali és teljes struktúraváltás kell: más növényfajtákat kell termelni, gyökeresen más technológiákat alkalmazni, máskülönben a folyamatok visszafordíthatatlanná válnak, és bekövetkezik az összeomlás. Ami nagyjából azt jelenti, hogy nem lesz mit ennünk – írja a 24.hu.
(Kiemelt kép: Kilátás a Veszprém megyei Magyarpolánytól északra. Fotó: 168.hu)
