Szeles és esős lesz a nemzeti ünnep, pont, mint 175 évvel ezelőtt

Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint szerdán délig túlnyomóan borult lesz az ég, majd nyugat felől lassan csökkenni kezd a felhőzet, és a Nyugat-Dunántúlon pár órára kisüthet a nap. Az összefüggő csapadékzóna eközben tovább araszol kelet felé. A Dunától keletre sokfelé várható eső, a magasabban fekvő csúcsokon már délelőtt, Borsod alacsonyabb részein és a Tiszántúlon késő délutántól válthat havas esőbe, havazásba a csapadék, de megmaradó hó síkvidéken nem lesz.  A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 3 és 8 fok között alakul, de reggel a keleti határnál, délután pedig északnyugaton ennél egy-két fokkal magasabb értéket is mérhetünk. Késő este 1, 5 fok várható.

Figyelmeztetés: szeles lesz a nemzeti ünnep

Az északnyugati, északi szelet erős, főként a Dunántúlon és északkeleten viharos lökések kísérhetik. Kiemelten a Dunántúlon, majd északkeleten is elérhetik a legerősebb széllökések a 60-75 km/h-t, de helyenként 80 km/h körüli széllökés sem kizárt. Estére fokozatosan mérséklődik a légmozgás.

175 évvel ezelőtt borult idő volt Budán, és esett az eső

A meteorológiai szolgálat a honlapján azt írta, a levéltári dokumentumok röviden utalnak az 1848. március 15-i budapesti időjárásra, gróf Széchenyi István tréfásan „esernyőforradalomnak” is nevezte az eseményt, de a jeles nap időjárási eseményeit pontosan is lehet rekonstruálni.

Kifejtették: Magyarországon a rendszeres műszeres megfigyelés kezdete 1780 volt, akkor az úgynevezett Societas Meteorologica Palatina szervezésében Budán a várban, a mai palota kupolája helyén lévő csillagdában elhelyezett műszerekkel végeztek méréseket 11 éven keresztül. Utána a folyamatos mérések megszakadtak, de 1841-ben a Gellérthegyen, a Csillagvizsgáló Intézetben újraindultak.

175 éve naponta tízszer rögzítettek adatokat: reggel 5 órától egészen este 9 óráig minden páratlan órában és délben. Megmérték a légnyomatot (légnyomást) párizsi hüvelykekben, a páranyomatot (páranyomást) és a csapadékot párizsi vonalakban, a mérsékletet (hőmérséklet) a Réaumur-skála szerint, a szél irányát és sebességét, valamint a felhőzet mennyiségét – ismertették. Kiemelték: abban, hogy ezek az időjárási adatok a mai napig  fennmaradhattak, felbecsülhetetlen érdemei voltak Kruspér Istvánnak, aki a Magyar Tudományos Akadémia megbízásából publikálta az adatsorokat a „Légtüneti észleletek” című, 1866-ban megjelent munkájában. 

A feljegyzett adatok szerint Budán egész nap borult idő volt, de az pontosan nem tudható, hogy a nap melyik szakában és milyen intenzitással esett az eső, mivel azt csak a nap végén rögzítették. A nap folyamán észlelt 6,2 milliméternyi eső arra enged következtetni, hogy kitartóan, többnyire gyenge, időszakosan mérsékelt intenzitással eshetett az eső. Késő délelőtt egy időre elállhatott, ugyanis ekkor néhány fokkal magasabb lett a hőmérséklet és csökkent a levegő nedvességtartalma.

A Gellérthegyen rögzített mérések szerint 1848 márciusának idusa a hónap legcsapadékosabb napja volt.

Az Időjárás című folyóirat 1948-as január-márciusi kiadásából származó táblázat szerint – amely az 1848. március 15-én rögzített meteorológiai adatokat tartalmazza - a hőmérséklet reggel 5 órakor 5,5 Celsius-fok volt, 11 órára 9 fokra emelkedett, majd este 9 órára 6,4 fokra süllyedt. Hozzátették: a megmaradt hőmérsékleti értékek alapján az akkori klimatológiai átlagnál kissé enyhébb volt az idő, és a forradalom napján többnyire gyenge délies szél volt jellemző.

(Kiemelt képünk: Kokárdát tűznek egy résztvevő kabátjára az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából tartott ünnepség előtti felvonuláson Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézet előtt 2022. március 15-én. Fotó: MTI/Kiss Gábor)