Időjárás: a felfrissülés előtt még kitombolja magát a hőség
A Kárpát-medencében továbbra is hőség várható, a felhőzet, illetve a csapadékhajlam viszont szombatra már megnövekszik.
Pénteken a fátyol- és gomolyfelhők mellett még sok napsütésre van kilátás, zápor, zivatar csak a Fertő térségében és északkeleten alakulhat ki néhol. Estétől egyre jobban megnövekszik a felhőzet, és szombaton napközben általában közepesen, átmenetileg akár erősen felhős időre számíthatunk, de a hőség még marad – derül ki a Hungaromet előrejelzéséből.
Éjszaka az északnyugati tájakon, reggeltől viszont már másutt is megnövekszik a csapadék esélye, és előfordulhat zápor, zivatar, egyes részeken időszakos eső is lehet. A szél csak zivatarok környezetében lesz erős vagy viharos.
A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 15 és 24 fok között várható.
A legmagasabb nappali hőmérséklet 30 és 39 fok között alakul, a tartósabban felhős tájakon mérhetjük az alacsonyabb értékeket.
Vasárnap gomoly- és fátyolfelhők mellett többórás napsütésre számíthatunk. Szórványosan kialakulhat zápor, zivatar, délkeleten, keleten kisebb, máshol nagyobb számban. A déli, majd az északnyugatira forduló szelet élénk, helyenként erős, zivatarban viharos lökések kísérik. Hajnalban 16, 25, délután általában 34, 40, nyugaton 31, 33 fok valószínű.
Ezek a cikkek is hasonló témákról szólnak
Életmód
2024. augusztus 14., 15:03
A kánikula próbára teszi még a legedzettebbek állóképességét is. Bizonyos szabályok betartásával azonban még a szélsőségesen meleg időjárásban is biztonságosan sportolhat.
Itthon
2024. augusztus 13., 15:34
Az elmúlt napokban tapasztalt időjárás nem kedvezett túlzottan az emberi létezésnek, de nagy kérdés, hogy szerdán mire számíthatunk.
Itthon
2024. augusztus 13., 10:24
Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyére is legmagasabb fokozatú, piros figyelmeztetést adtak ki a nagy meleg miatt.
Európában legalább van, ahol esik
Egy Izland felett örvénylő ciklon hatására területi átlagban a legtöbb (10 mm körüli) csapadék Északnyugat-Európában esik. Lokálisan viszont máshol is előfordulnak magas csapadékösszegek, a Spanyolországhoz tartozó Mallorca, illetve Menorca szigetén egy magassági hidegörvény miatt intenzív, felhőszakadással kísért zivatarok alakulnak ki, 90 mm körüli csapadékmennyiségről is érkezett jelentés. A hőmérséklet az északnyugati hidegfront által érintett tájakon 20 fok környékén alakul, délkelet felé haladva viszont egyre forróbb az idő, a csúcsérték a Balkán-félsziget országaiban több helyen a 40 fokot is meghaladja.
Nem csak a melegrekord dőlt meg: az egyik legszárazabb is volt a július
Az elmúlt 154 év legszokatlanabb júliusa volt az idei: a legmelegebbnek és a hetedik legszárazabbnak adódott – írta a HungaroMet a honlapján közölt tanulmányban.
Az elemzésben azt vizsgálták, hogy a júliusi középhőmérséklet és csapadékösszeg országos átlaga együttesen mennyire volt extrém az elmúlt 154 év júliusai között. A júliusok hőmérsékleteinek szélsőségességét, valamint a csapadékokét, illetve a hőmérséklet és csapadék együttes szélsőségességét vetették össze, és minél nagyobb lett ez az index, annál szélsőségesebb, extrémebb volt a hónap.
A tanulmány szerint a legmelegebb július az idei volt, (a középhőmérséklet 24,53 Celsius-fok volt), a leghidegebb pedig az 1913-as, (mindössze 17,26 Celsius-fokos országos átlaghőmérséklettel). Megjegyezték: ennek oka ismert, egész Európában több évig tartó lehűlés következett be az 1912. június 6-ai, alaszkai Novarupta-Katmai vulkánkitörés miatt.
A legszárazabb július 1952-ben volt, akkor mindössze 13,83 milliméter esett, 2024-ben ez 22,23 milliméter volt. A legcsapadékosabb július az 1878-as, amikor 173,71 milliméter eső esett.
Az elemzés szerint az idei július volt az elmúlt 154 év legextrémebbje, vagyis a hőmérséklet és csapadék együttes elemzése alapján a legszélsőségesebb, az extremitást pedig a kiugróan magas hőmérséklet és az alacsony csapadékösszeg okozta.
Megvizsgálták azt is, melyik volt a második legextrémebb július, ez pedig az 1984-es július lett, amelyben a havi átlaghőmérséklet 18,51 Celsius-fok volt, a csapadék pedig 31,51 milliméter, vagyis az egy nagyon hideg és nagyon száraz július volt. A tanulmány szerint ez jó példa arra, hogy vannak olyan szélsőségek, amelyek egydimenzióban - például csapadék vagy hőmérséklet vonatkozásában - nem látszanak, de többdimenzióban - a csapadékot és hőmérsékletet együtt értékelve - már igen.
Emlékeztettek: csak egyetlen hónap adódott melegebbnek mint 2024. júliusa, ez pedig 1992. augusztusa volt, ezért megvizsgálták, hogy vajon az a hónap volt-e a szokatlanabb, vagy az idei július. Az elemzés szerint sokkal szokatlanabb volt az 1992-es év augusztusa, ugyanis ahhoz a nagy meleg mellett rendkívüli szárazság is kapcsolódott.
Azt is megvizsgálták, melyik hónap volt a 154 év alatt - mind a 12 hónapot vizsgálva - a legszokatlanabb. Az elemzés szerint ez 1965. októbere, amely a legszárazabb és az átlagnál sokkal hűvösebb október volt. 1965-ben egyébként a legszárazabb október után a legcsapadékosabb november következett.
Az elemzés szerint nem csak 2024 júliusa volt extrém hónap a hőmérsékletet és csapadékot együttesen vizsgálva, hanem az első hét hónap átlaghőmérséklete és csapadékösszege is. Az első hét hónap átlaga az 1991-2020-as évek 10,75 Celsius-fokos átlagához képest is 2,92 Celsius-fokkal melegebb volt, az 1871-1900-as évek 9,26 Celsius-fokos átlagához képest pedig több mint 4,4 fokkal, miközben az átlagnál kevesebb eső esett az első hét hónapban.
Így küzdene a klímaváltozás ellen a magyar állam
Az erdőtelepítés, a fásítás az egyik legjobb eszköz a klímaváltozás negatív hatásainak kompenzálására - mondta az Agrárminisztérium (AM) agrárpiacért felelős helyettes államtitkára Balatonszárszón pénteken.
Tarpataki Tamás a Településfásítási program részeként a nagyközség Vízpart utcájában tartott faültetésen hangsúlyozta: a program közösségi tevékenységgé teszi a faültetést, eredményeként szebb, barátságosabb lesz az élettér, a klímavédelmi célokhoz pedig "akár egyetlen fa elültetésével is hozzá tudunk járulni". A helyettes államtitkár utalt rá, hogy az AM 2019-ben indította útjára az Országfásítási programot, amelyben támogatott módon már több mint 44 ezer hektár új erdőt telepítettek.
A 2020-ban startolt Településfásítási programban a 10 ezernél kisebb létszámú települések igényelhetnek 10-30 fát, e kezdeményezésnek köszönhetően 2 milliárd forint támogatásból 1500 településen 46 ezer sorfa elültetésére került sor az elmúlt három évben - tette hozzá.
Tarpataki Tamás kiemelte, hogy az Országos Erdészeti Egyesület által koordinált Településfásítási programra idén 550 millió forintot költenek, 10 ezer fát osztanak szét.
Az érdeklődés intenzitását mutatja, hogy egy nap alatt 543 település pályázott támogatásért - mondta, hozzátéve: a legaktívabb vármegye Somogy volt, 48 település pályázott sikerrel.
