Elvehetik az oltásellenes szülőktől a gyerekeiket, az Alkotmánybíróság elkaszálta az alapjogi panaszt

Az Alkotmánybíróság (AB) döntése értelmében nem kérdőjelezhető meg alkotmányos alapokon, hogy a védőoltások (köztük az életkorhoz kötött védőoltások) az emberi szervezet fertőző betegségekkel szembeni ellenálló képességének fokozását és a fertőző megbetegedések elterjedésének megelőzését szolgálják - írja az Index. Az AB ugyanis megvizsgálta és elutasította egy oltásellenes szülő alkotmányjogi panaszát, aki – a többi között – a lelkiismereti és vallásszabadsága sérelmére hivatkozott.

A panasz konkrétan arra irányult, hogy a testület állapítsa meg egy gyermek családból való kiemeléséről szóló döntés alaptörvény-ellenességét, aki nem kapta meg a megfelelő oltásokat. A határozat azonban kimondja, hogy „a kötelező védőoltások beadásának jogszerű indok nélküli megtagadása esetén a szülők neveléshez fűződő joga korlátozható, sőt,

végső esetben a szülőknek a gyermeket súlyosan veszélyeztető, a hatósági együttműködést megtagadó magatartása esetén a gyermek családból való kiemelése is alkotmányosnak minősülhet.

Ugyanakkor azt is kimondta az AB, hogy a szülők nevelési jogának elvonása azonban csak ideiglenes lehet, tette hozzá a testület teljes ülése által egyhangúlag elfogadott határozat.

A testület szerint a gyermekek védelemhez és gondoskodáshoz való jogának jogosultja a gyermek, míg kötelezettje elsődlegesen a család, másodlagosan pedig az állam.

A konkrét esetben az alkotmányjogi panasszal élő szülők nemcsak a védőnői szolgáltatásokat utasították vissza, de mindennemű, így a kötelező és a szabadon választott oltás beadását is 2015-ben született gyermekük esetében.

A szülők szerint a hatóságok gyakorlatának alkotmányossága egy olyan gyakorlathoz vezethet, miszerint aki meggyőződése szerint nem hiszi, hogy a védőoltás a gyermekeket a betegségtől védi, hanem éppen azok ártalmasságától tart, ebből kifolyólag pedig megtagadja az oltások beadását, azoktól a gyermekeiket el kell venni. Ezzel szemben a beadványozók továbbra is meggyőződésesen állítják, hogy „az oltatlanság, mint állapot nem helyrehozhatatlan, és semmiképpen nem életet közvetlenül veszélyeztető állapot, a gyermek testi fejlődését nemhogy súlyosan nem, egyáltalán nem veszélyezteti”.

Az AB döntése értelmében azonban nem örökre vehetik el a szülőktől a gyermeküket, amint az egészségügyi hatóságokkal együttműködő magatartásuk garantálható, a család egysége helyreállítható.