Idegenek kifinomult módszereiről beszélt Orbán
Délután négy óra után néhány perccel a Himnusz hangjaira az állami ünnepség Budapesten, a Kossuth Lajos téren. Orbán Viktor miniszterelnök A Magyar Becsület Rend első kitüntetettjét, Tamás Aladárné, Szűcs Ilonát, a felvidéki Balogvölgy tanítónőjét köszöntötte az október 23-i állami ünnepségen kedden, a Kossuth téren.
A kormányfő a 100 éves tanítónővel karonfogva érkezett az ünnepségre, ahol az MTI tudósítóinak becslése szerint mintegy 400 ezer ember vesz részt. A miniszterelnök Tamás Aladárné munkásságát méltatta. Tamás Aladárné azt mondta: üdvözletet hozok a Felvidékről, felvidéki sorstársaimtól, együtt harcolunk az igazunkért. A kormányfő szerint ma az egész világ tudja és elismeri, hogy a magyarok forradalmával és szabadságharcával az egész világ lett jobb.
A Parlament Oroszlános kapuja előtt felállított színpad mögött az épületet két oldalt az 1956-os forradalom és szabadságharc jelképének számító lyukas magyar zászlóval díszítették fel. A rendezvény elején a dobogó két oldalához felállították Magyarország történelmi lobogóit.
A téren várakozókhoz négy óra előtt nem sokkal csatlakoztak az ország függetlenségéért és a kormány melletti kiállásért szervezett békemenet résztvevői, akik délután két órakor indultak a budai Széna térről. Őket nagy tapssal fogadta a téren addigra összegyűlt tömeg. Az ünneplők – akik közül sokan nemzeti színű lobogókat és településük nevét hirdető transzparenseket tartottak a magasba – megtöltötték a Kossuth Lajos teret, ahol több lengyel zászlót is látni. A kormányfő ünnepi beszéde után a Ghymes együttes ad koncertet – írja a hirado.hu.
Orbán Viktor szónoklatában hangsúlyozta, hogy 1956 magyar hősei adtak erőt négy évtizeddel később, a rendszerváltáskor a szovjetek kiszorításához, a szocialista munkáspárt földre döntéséhez és a szögesdrót akadályok megsemmisítéséhez. Szerint október 23-a minden évben emlékeztet minket, hogy az 1956-os forradalmat leverők törekvései nem tűntek el a magyar közéletből.
Elég ha 2006 októberére gondolunk: lovasroham, könnygáz, majd a brutalitásban élen járók kitüntetése – fogalmazott a kormányfő az október 23-i állami ünnepségen kedden, a Kossuth téren, kijelentve azt is: „jó ha ezt észben tartjuk”. A miniszterelnök a szocializmus bukása és a 2008-as nyugati világgazdaság válsága között párhuzamot vonva azt mondta: azért rendült meg mindkettő, mert egyik sem az igazság útján járt.
A magyar kormány elfogadja az európai együttműködés mindenkire érvényes szabályait, de azt nem, hogy valamilyen „kifinomult módszerrel” idegenek kormányozzák a magyarokat – jelentette ki Orbán Viktor. A miniszterelnök közölte azt is, hogy az európai kultúrnemzetek közös erkölcsi mércéjét Magyarország elfogadja, a kettős mércét viszont nem. Az Európai Unió egyetlen intézménye sem bánhat tiszteletlenül a magyarokkal – hangsúlyozta a kormányfő.
A kormányfő szerint október 23-a arra emlékeztet, hogy „annyira élünk csak, amennyire Magyarország él”.
A kormányfő felsorolta a 2010 óta eltelt időszak kormányzati eredményeit, majd a „csüggedőknek” és a „reményvesztetteknek” azt üzente: 1956 legnagyszerűbb leckéje az volt, hogy a forradalmat javarészben munkások, az akkori bérből és fizetésből élők csinálták, akik nem törődtek bele a kilátástalanságba. Ha csak feleannyi hitünk lesz, mint nekik volt, akkor hegyeket tudunk megmozgatni – fogalmazott a miniszterelnök, aki beszédét a szokásos „Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok!” fordulattal zárta.
