Hosszú múltja van kamuhíreknek Magyarországon
Van, amikor használt, de nagy általánosságban inkább nem.
Az EU hírügynökséget alapított az álhírek kiszűrésére, amelyhez eddig 16 ország csatlakozott, Magyarország nem tartozik közéjük. A Népszava szerint ugyanis történelmi tények bizonyítják, hogy hazánkban nem mindig lehetett bízni a kormányzatban, sőt, jelentős az igény az álhírekre.
A portál szerint az első magyar, következményekkel járó fake news 1848 márciusára tehető, amikor is a pozsonyi magyar országgyűlés nem tudott dűlőre jutni a jobbágyfelszabadítás kérdésében. Azonban annak a rémhírnek a hatására, hogy 40 ezer paraszt áll Rákos mezején, hogy Petőfi Sándor vezetésével valóra váltsa a „Dicsőséges nagyurak...” kezdetű vers fenyegetését, rögtön döntést hoztak. Ekkor megszavazták a radikális reformokat, amely többek közt kimondta, a nemességnek is adót kell fizetnie.
Rá egy évvel Debrecenben Kossuth Lajos megszavaztatja a Habsburg-dinasztia trónfosztását, habár ezt követően sokan úgy ítélték meg, hogy ez a lépés vezetett az orosz katonai beavatkozáshoz. Jókai szerint Kossuth érvelése az volt, azért kell most dönteni az államforma kérdésében, „nehogy mások döntsenek felőlünk”. A többi nagyhatalom viszont, amikor megtudták, mire készül Miklós cár, lényegében szabad kezet adtak az orosz katonai beavatkozásra.
A Népszava szerint az elkövetkező évtizedekben az egész világon felbukkantak a fake newsok, Magyarországról elég például Nagy Imréék internálására gondolni, amelyről az MTI és a kommunista sajtó egészen másképp számolt be. De példaként említik napjainkat is: Soros Györgyöt vádolják azzal, hogy migránsokat akar tömegesen Európába telepíteni, miközben valójában fehérorosz rezsim vezetője, Lukasenka teszi most ezt.
(Kiemelt kép: Merész Márton I 168.hu)
