Hoppá: Horváth Ágnes szelleme kísért a Fideszben
Kórházbezárásra nem, de funkcióváltásra szükség van - jelentette be a héten az egészségügyért felelős államtitkár. Mit jelent ez? Hogy szervezik meg a betegutakat? Mi köze ennek a Horváth Ágnes nevéhez köthető Irányított Betegellátási Rendszerhez? Szócska Miklós vízióját elemeztük közgazdászokkal.
Az egészségügy szereplői régóta egyetértenek abban, hogy a kórházi struktúra átalakításra vár. Bár hangos és folyamatos tiltakozások voltak a korábbi miniszter, Molnár Lajos munkássága alatt, amikor számos intézményre került lakat, a felszín alatt nagyobb volt az egyetértés. Molnár Lajos ment, Székely Tamás jött, majd egy kormányváltás következett. Azóta gyakorlatilag most először Szócska Miklós mondta ki, hogy szükség van "funkcióváltásra".
Ő erről a héten egy konferencián beszélt. A közönséget próbálta megnyugtatni: nem kell kórházbezárásokra gondolni. De hogy mégis mire kell, mikor, azt már nem fejtette ki. Valószínűleg ő is azokat a kórházi mutatókat vette alapul, amelyekből kiderül, hogy például számos olyan kis kórházban végeznek műtéteket, ahol arra sem a tárgyi, sem a személyi feltételek nem adottak. Sőt, hogy van olyan kórház, ahol egy évben mindössze egyetlen csípőprotézist ültetnek be, aminek nincs túl sok értelme - írta a
Hírszerző.Az IBR-re hajaz?
Dózsa Csaba egészségügyi közgazdász szerint a bejelentésben semmi újdonság nincsen. Szerinte az Irányított Betegellátási Rendszerre (IBR) valamennyire hasonlít a felvázolt koncepció, bár az IBR-nél egy finanszírozási ösztönzőt is betettek a rendszerbe, amiről most még nem beszélt Szócska Miklós. (Az IBR kialakításában Horváth Ágnes későbbi SZDSZ-es miniszter is oroszlánrészt vállalt.)
"A megközelítés azonban, hogy a különböző ellátási szintek között meg kell nevezni egy olyan szereplőt, amelyik közvetít, hasonló" - mondja. Dózsa Csaba hiányolja, hogy az ösztönzés mellett a részletekről sem beszéltek egyelőre, holott "pár hét alatt egy szakértői csoport ezt pontosan ki tudta volna dolgozni. A mutatók ugyanis ismertek régóta". A közgazdász szerint egyes népbetegségeket lakosság-közeli ellátásban kell hagyni, míg a speciális beavatkozást, például szív-, vagy mellkassebészetet elég lenne, ha két-három megye összefogásából kialakított centrumban végeznének.
Az elképzelések szerint egyébként az ellátást 1-1,5 millió lakosonként szerveznék meg. Kialakítanának kilenc nagytérségi központot, pontosan meghatároznák a háziorvosok, a járóbeteg-ellátó központok, a városi és megyei kórházak és a központok szerepét. Az átalakításhoz létrehozzák az adott nagytérséghez tartozó szakemberekből, önkormányzati képviselőkből a Nagytérségi Egészségszervezési Igazgatóságokat. Az ő feladtuk lesz a kapacitások áttekintése, összevonása, a betegirányítás megszervezése és az ellenőrzés. Létrehozzák az Állami Egészségszervezési Központot is, amely az előbbi igazgatóságok munkáját felügyelné.
Dózsa Csaba szerint pozitívum, hogy Szócska Miklós egyértelműen kimondta: szükség van funkcióváltásra egyes intézményekben. "Ez az átalakítás néhány éve megrekedt. Pedig szükség van arra, hogy megszűnjenek a párhuzamosságok, hogy egyes kiskórházak ápolási szakkórházzá váljanak, hogy mondjuk két egymás mellett lévő intézmény egyike legyen a sürgősségi esetekre, a másik a programozható beavatkozásokra specializálva". Dózsa Csaba szerint már csak az a kérdés, hogy "mikor nyomják meg ehhez a gombot".
Túlméretezett akut ellátás
Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Központjának tanára szerint a jövőben új struktúra fog működni. "A kormány állami szereplőként önálló struktúrát alakít ki, egészségszervezési igazgatóságok formájában. Ennek két feladata lesz: egyrészt a kórházi szinten lévő ellátásszervezés, másrészt a betegutak kialakítása."
Sinkó Eszter szerint kérdés, hogy ezek az igazgatóságok milyen hatáskörrel bírnak majd, és milyen pénzből gazdálkodhatnak. Szerinte az egyik legnagyobb feladat a progresszivitási szintek közötti munkamegosztás lesz. "Ha ezek nem épülnek megfelelően egymásra, akkor az ellátórendszer széttöredezett marad, ahol a beteg csak kóborol, és sokszor feleslegesen vesz igénybe ellátásokat." Ugyanez a helyzet szerinte a bejelentett kórházi funkció-átalakítással: az ellátórendszer egymásra épültségét kell kialakítani. "Az aktív fekvőbeteg ellátás kapacitása ma túl van méretezve. Eközben a gondozás, a rehabilitáció és a krónikus ellátás nincsen igazán megszervezve." A közgazdász szerint attól még, hogy funkciót vált egy-egy intézmény, vagy osztály, a sürgősség címén még akut ellátásba is be tud kapcsolódni.
